A diplomamunkámat politológia szakon idén májusban fejeztem be, amiben az én választókerületemet, tehát a Pest 9-es választókerületet, hasonlítottam össze az angyalföldi Budapest 7-es választókerülettel. Sülysápi lakosként fontosnak éreztem, hogy tisztában legyek a választókerületem eredményeivel és jellegzetességeivel, ennek apropóján választottam épp ezt a témat. Ezt a kis összefoglalót csak a Pest 9-es választókerületről írom, hogy bemutassam a választókerületet olyanok számára is, akik kevésbe jártasak ezen a területen.

A választókerületünk történelme 2 nagy részre osztható. Az első szakasz a rendszerváltástól a 2012-es választási törvény módosításáig tartott. Ekkor a Pest 9-es választókerület még máshogy nézett ki. A mai Pest 9-es választókerületet, akkor a Pest 5-ös és 6-os választókerülete tette ki. Sülysáp a Pest 6-os választókerületbe tartozott, aminek képviselője, 1998-tól napjainkig Czerván György. A 2012-es választási törvény változást hozott a választókerületeket tekintve is, hiszen korábban 176 egyéni választókerület volt, amit 106-ra csökkentettek. Elsősorban a választókerületek lélekszámán szerettek volna javítani, hiszen ez az idő folyamán torzulhatott költözések vagy egyszerű népességcsökkenés miatt. Másodsorban a választás költségeinek csökkentése is cél volt, hisz a két forduló, magas költségű megrendezése (szavazólapok nyomtatása, választási biztosok biztosítása) helyett már csak 1 fordulóban dőlt el a választás, illetve kevesebb választókerületben is kellett lebonyolítani magát a választást. Az új törvény, tehát egybe vonta a Pest 5-ös és 6-os választókerületeket, melyekből kialakult, a ma is ismert, Pest vármegye 9-es választókerület. A választókerület képviselője 2014-ben szintén Czerván György lett, aki a legutolsó, 2022-es választáson is győzedelmeskedett.

A szakdolgozatom során azért is esett erre a választókerületre a választásom, hiszen Angyalföld, azaz a Budapest 7-es választókerület a rendszerváltás óta baloldali pártok győzelmét hozta, míg a mi Pest 9-es választókerületünk 1994-kivételével mindig jobboldali pártok győzelmét eredményezte. Ennek az ellentétnek jártam utána a szakdolgozatomban is. Angyalföldre a rendszerváltás után a volt MSZMP-s, tehát a korábbi állampárt, kommunista vezetői költöztek be, míg a másik felében a gyárak munkásai laktak. Az ott élő baloldali beállítottságú emberek a nevelésen, családi attitűdökön és szocializáció mentén tovább örökítették ezt a szellemet gyermekeikbe. Érdekesség, hogy a 2010-es hatalmas Fidesz győzelemkor összesen 3 választókerületben nem nyert a Fidesz országosan, amiből az egyiket, egy a választás előtt, a Fideszből kilépett független politikus nyert. A másik kettőt az MSZP nyerte meg, méghozzá a két Angyalföldi választókerületet, tehát a hatalmas országos nyomás ellenére is kitartott baloldalisága mellett Angyalföld. Ezzel szemben a Pest 9-es választókerületben és a korábbi Pest 5-ös és 6-os választókerületben, 1994-kivételével mindig jobboldali párt nyert. (1998-tól csak a Fidesz) A választókerületekben született eredményeket, egy Alan Walks nevű, amerikai professzor tanulmányán keresztül magyarázom. A tanulmányban Walks, több országot elemezve kimutatta, hogy a baloldal leginkább a nagyvárosokban és belvárosi részekben erős igazán, míg a jobboldal az agglomerációs, elővárosi vagy vidékiesebb régiókban erős, ami pedig a Pest 9-es választókerületre igaz. A nagyvárosban elő embereknek, mások a politikai preferenciái, mint a vidéken vagy agglomerációban élőké. Budapesten kampányelem volt akár a parkolási díj mértéke, míg vidéken, ezzel témában nem lehetett volna támogatókat találni, de visszafelé is igaz ez. Ezek miatt is fontos, hogy a pártok ne csak országos kampánnyal rendelkezzenek, hanem legyen helyi politikai témában is kampányelemük, amivel a térség lakóit szólítják meg. A Pest 9-es választókerületben, de az angyalföldi választókerületekben is, erős karizmatikus emberek voltak képviselők, ami szintén elengedhetetlen a választási sikerhez. A mi választókerületünkben Czerván György, 1998-óta képviselő, tehát mára már 25 éve ő képviseli a Tápiómente régiót. Erősségét olyan választásokkor is bebizonyította, ahol nem az ő pártja nyert, (2002, 2006) de egyénileg ő mégis győzni tudott. Ezek a fajta egyéni teljesítménybeli pluszok is vezettek, ahhoz, hogy ezek a választókerületek ennyire domináns választókerületek lettek. A karizmatikus, erős politikai szereplőre jó példa akár Sülysáp is, hiszen 2002-ben még képviselőként, de 2006 óta polgármesterként képviseli a sülysápiakat Horinka László. Az évek alatt felhalmozódott tapasztalat, rutin és a mechanizmusok sokat jelentenek a választásokon, legyen az országgyűlési vagy önkormányzati.

A mi választókerületünk, tehát egy erős, összetartó jobboldali bázis, akik olyankor is megvédik és kitartanak véleményük mellet, amikor az országos átlag mást gondol jónak.

Remélem érdekes volt az összefoglalóm és sikerült érthetően bemutatnom a választókerületünket a nem politikával foglalkozó emberek számára is.

 

 

(Molnár Marcell)