Kis túlzással mindenki – családok, intézmények, önkormányzatok, vállalkozások – az elszabaduló rezsiköltségek okozta helyzet megoldásán gondolkodik, szervezi át az eddig megszokott életét a költségmegtakarítás érdekében. Az energiaválság okozta helyzetről kérdeztük Horinka László polgármestert: hogyan reagál Sülysáp vezetése az egyre romló gazdasági helyzetre?
Polgármester úr! Hogyan látja a jelenlegi és az előttünk álló időszakot?
A mindannyiunkat érintő energiaválság miatt családonként és közösségi szinten is takarékossági intézkedéseket kell hoznunk, hogy csökkentsük energiafelhasználásunkat, ezen belül elsősorban a gázfelhasználásunkat.
Tudjuk, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt, valamint az ennek következtében kialakult kedvezőtlen gazdasági környezet hatására drasztikusan emelkedtek az energiaárak Európában. Magyarország Kormánya még a nyár folyamán energia-veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az energiaárak és az üzemanyagok árának emelkedésével együtt jár az alapvető élelmiszerek, nyersanyagok, szolgáltatások árának emelkedése is: az élelmiszerár-infláció a városi konyhánk költségvetését is megterheli.
Az áremelkedések természetesen nem kímélnek minket, sülysápiakat sem. A fűtési szezon kezdetén végig kell gondolnunk a lehetőségeinket. Sokkal jobban oda kell figyelnünk a forrásaink beosztására, az energiafelhasználásunkra, az épületeinkben tartott hőmérsékletre, a szellőztetések módjára stb. Az energiafelhasználás tekintetében fenntartható megoldásokra, az épületek üzemeltetőinek és használóinak tudatos, költséghatékony, az energiafelhasználást csökkentő, optimalizáló megoldásokra van szükségük.
Jár ez az „újratervezés” intézményi bezárással vagy beruházások halasztásával?
Nem tervezünk intézményeket bezárni, és minden helyen biztosítjuk a fűtést is. Továbbra is célunk, hogy az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a lehető legmagasabb színvonalon lássuk el, ehhez azonban a mindennapi élet újragondolása mellett szükség van önkormányzati szinten meghozott stratégiai döntésekre is. Polgármesterként egyszerre kívánom segíteni a rászoruló lakosainkat és működtetni az intézményeinket – különös tekintettel a gyermekeket és rászorulókat fogadó intézményekre – és fejlesztéseket is véghez vinni. Ehhez természetesen pénzre van szükség, még akkor is, ha figyelembe vesszük az elmúlt években elvégzett takarékossági intézkedéseinket is.
A beruházások ez után következnek. A nagyobb fejlesztésekhez, mint például az útépítések, nagyobb intézményi beruházások, elengedhetetlenek a hazai vagy uniós támogatások. Így meg tudjuk sokszorozni a rendelkezésre álló saját forrásainkat, hiszen a támogatások miatt 100 egység pénzből akár 700-800 egységnyi fejlesztést is tető alá tudunk hozni. Mivel az állami támogatásokat gyakorlatilag befagyasztották, az uniósokról pedig még nincs megállapodás, nem nagyon remélek komoly támogatásokat a ciklus végéig. Így az egyre nehezebb működési feltételek mellett azt is újra kell gondolnunk, hogyan használjuk fel a fejlesztési forrásainkat.
Azt hittük, hogy a majdnem két éves COVID-időszak nehézsége után, újult erővel komoly fejlesztéseket tudunk megvalósítani, de a kialakult újabb gazdasági válság nagyon megnehezíti a dolgunkat.
A fejlesztési célokra félretett pénzeinket most nagyrészt működési tartaléknak kell félretennünk.
Említette, hogy az elmúlt években energetikai fejlesztéseket végeztek. Melyek voltak ezek?
A legnagyobb volumenű beruházásunk az energetikailag elavult orvosi rendelőink helyett egy korszerű, hőszigetelt, megújuló energiaforrásokkal (is) ellátott egészségközpont építése volt, melynek üzemeltetési költségei jóval kedvezőbbek a korábban üzemeltetett rendelők összköltségéhez képest.
A városi főzőkonyha épületének felújítása során homlokzati hőszigetelés mellett napelemeket és napkollektorokat telepítettünk, ezzel jelentősen csökkentve az épület külső energiaigényét.
A sápi óvoda felújítása során homlokzati hőszigeteléssel és napelemek telepítésével csökkentettük az épület külső energiaigényét, a Vasút utcai óvoda épületében a nyílászárók cseréjével, napkollektorok telepítésével és a homlokzat hőszigetelésével csökkentettük az energiafelhasználást, a Balassi és a Mátyás Király utcai óvodákban pedig a nyílászárókat cseréltük korszerűbbre, az előbbin tetőfelújítást is végeztünk.
A Polgármesteri Hivatal épületén 10 évvel ezelőtt végeztük el a nyílászárók cseréjét és a homlokzati hőszigetelést, korszerűbb kazánokat szereltünk be. A Művelődési Központ épületében éppen most zajlik a nyílászárók korszerűsítése. A bölcsőde épületét már 2010-ben korszerű nyílászárókkal és homlokzati hőszigeteléssel építettük meg, valamint napkollektorokkal oldottuk meg a használati melegvíz előállítását. Ugyan az egész közvilágításunk ledesítése hatalmas költséget jelentene, már jó néhány éve kizárólag LED-es lámpatesteket szerelünk fel új telepítéseknél vagy a régiek cseréjénél.
Az elmúlt években több helyen telepítettünk klímaberendezéseket, melyek most alternatív fűtési megoldásként is számításba vehetők. Ilyen berendezések rendelkezésre állnak például az egészségközpontban, a művelődési központban, a városházán vagy a TÁVÜSZ Kft. irodáiban.
Milyen intézkedéseket tesznek most, akár az önkormányzati gazdálkodás egyensúlyban tartása, akár a rászorulók segítése érdekében?
Augusztusban elkülönítettünk első körben 21,5 millió forintot további energetikai fejlesztésekre. Hűtő-fűtő klímák, hőszivattyú vagy épp napelemek telepítésére kerül sor további intézményeinkben is a gázfüggőség csökkentése érdekében.
Azzal is tisztában vagyok, hogy a lakosok között növekedni fog a támogatásra szorulók száma. Éppen ezért javasoltam a szociális rendeletünk módosítását a képviselő-testületnek.
Javaslatomat a képviselők már el is fogadták. Az új szabályok értelmében a leginkább rászorulók akár havi 12 ezer Ft-os (évi 144 ezer Ft-os) támogatást is kaphatnak a megemelkedett fűtési (gáz, villany) költségeik kifizetéséhez. Az állami tűzifaprogram mellett önkormányzatunk további segítséget kíván nyújtani a rászorulóknak. Krízistámogatás keretében van lehetőségük tűzifát igényelni, amit teljes egészében a város vásárol meg, hiszen a központi állami támogatások nem érintik az 5000 fő fölötti településeket. A segélyek esetében, a jogosultsági határ megemelésével, jóval többen kaphatnak támogatást és egy-egy támogatott is nagyobb összegű támogatáshoz juthat. Gyakorlatilag megdupláztuk a helyi szociális ellátásokra szánt keretünket.
A polgármesteri hivatal és a művelődési központ vonatkozásában vizsgáljuk a távmunkavégzés lehetőségét a fűtési költségek csökkentése érdekében. Nem kizárt, hogy hetente egy-két napon távmunkavégzést vezetünk be, de ezt még vizsgáljuk.
A téli időszakban a fűtési és melegvíz előállítási költségek emelkedése miatt a Vörösmarty utcai tornacsarnok használati díját emelni kényszerülünk. Az ezzel kapcsolatos javaslatot október második felében tárgyalja majd a képviselő-testület.
Döntöttem arról is, hogy az energiafogyasztásunk csökkentése érdekében adventben nem kapcsoljuk be a karácsonyi díszvilágítást.
Végül, de nem utolsó sorban pedig szeptembertől alkalmazunk egy olyan intézményi gondnokot, aki a kisebb javítási feladatok mellett az intézmények takarékos, de megfelelő fűtési szabályozása is a feladata.
Mindez hogyan hat a város költségvetésére?
- október elsején, amikor 16 évvel ezelőtt polgármester lettem, volt, aki úgy vélekedett, hogy fél éven belül csődbe megy majd az önkormányzat. Nos, nem lett igaza az illetőnek. Sőt, a költségvetési mozgásterünk évről-évre nőtt. Az évek óta következetesen végrehajtott gazdaságfejlesztési programunknak köszönhetően az idei évben várhatóan 300 millió Ft fölött alakul a helyi iparűzési adóból származó önkormányzati bevétel (szemben a 2007-es 64 millióval). A COVID miatti bizonytalanság miatt azonban 240 millióval számoltunk a költségvetésben. Ez a közel 30%-os bevételnövekedés az iparűzési adó vonatkozásában plusz mozgásteret biztosít az önkormányzatnak, így takarékos gazdálkodás mellett biztosítani tudjuk a fentebb felsoroltakat.
Kérem mindenki megértését, támogatását! Együtt, egymást segítve, felelősen tekintsünk az előttünk álló hónapokra!
Zemen Gábor
