Sűrű évet élünk: az országgyűlési választás előtt és azóta is élénk a politikai élet, amelynek helyi hatásai is vannak. Horinka Lászlóval a fejlesztésekről, a vízellátásról, a közbiztonságról, a város pénzügyeiről és a polgármesteri munka változásairól beszélgettünk.
Kezdjük egy átfogó kérdéssel: milyen állapotban van most Sülysáp?
Azt gondolom, Sülysáp alapvetően jó irányba halad, de rengeteg feladatunk van. Az elmúlt években sokat fejlődött a város, és most is több nagy beruházást készítünk elő vagy valósítunk meg. Közben a mindennapi gondokkal is foglalkoznunk kell: az utak és járdák állapotával, a közvilágítással, a vízellátással, a hulladékszállítással, a közlekedéssel és a közbiztonsággal. A lakosok érthető módon elsősorban azt érzékelik, ami éppen nem működik jól.
Polgármesterként mindkét területtel foglalkoznom kell. Fontos a jövőkép: az új óvoda, az ivóvízhálózat és a településközpont fejlesztése. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy világítson este a lámpa, elszállítsák a hulladékot, és biztonságosan lehessen közlekedni a járdákon. Egy város működtetése ezeknek az ügyeknek az összessége.
Melyek most a legfontosabb fejlesztések?
Több jelentős beruhás zajlik párhuzamosan. Dolgozunk az új, ötcsoportos óvoda megvalósításán és az ivóvízhálózat fejlesztésén, valamint előkészítjük a Dózsa György utca mintegy egy kilométeres szakaszának felújítását. Nemrég végeztünk a településközpont átalakításával, a városháza felújításával.
Kisebb léptékű, de a mindennapi élet szempontjából fontos fejlesztéseket is végzünk. Járdaépítést készítünk elő, három új gyalogátkelőhely kialakításáról döntöttünk, amelyek megvalósítása már megkezdődött. Folytatjuk a kamerarendszer fejlesztését, és számos további településüzemeltetési feladat áll előttünk. Részleges külső hőszigetelést és festést kap a művelődési ház. Újabb klímákat telepítettünk a gyermek intézményeinkben, és fejlesztjük a játszóudvarokat is.
Kívülről gyakran csak a kivitelezés néhány hete vagy hónapja látszik. Egy önkormányzati beruházást azonban sokszor többéves tervezés, engedélyezés, pályázati munka, közbeszerzés és egyeztetés előz meg.
Nem fejlesztés, de a jövő Sülysápját nagyban meghatározza az új településterv készítése, ami most, a lakossági fórummal ért az utolsó fázisába, néhány hónap, és lezárul a két éve tartó folyamat. Az új helyi építési szabályok szerintem egy élhetőbb város kialakulását fogják szolgálni.
Országszerte az ivóvízellátás volt a nyár egyik legtöbbet emlegetett problémája. Sülysápon kevesebb meghibásodás történt. Mi ennek az oka? Mit tehet az önkormányzat, ha nem ő a szolgáltató?
Ez a kérdés jól mutatja az önkormányzati munka egyik nehézségét. Ha nincs víz, a lakos érthető módon a polgármestert keresi meg, miközben a víziközmű-szolgáltatást nem az önkormányzat végzi. Ettől még nem mondhatjuk, hogy nincs vele dolgunk.
Az idén valóban kevesebb csőtörés és hálózati probléma volt. Ez nagyrészt a néhány éve elvégzett fejlesztéseknek köszönhető. Felújítottuk a vezérlést, a szivattyúk kíméletesebb indításához frekvenciaváltókat, az automatikus légtelenítéshez és a nyomás távoli ellenőrzéséhez pedig okos tűzcsapokat telepítettünk. További elzárószerelvényeket is beépítettünk, hogy meghibásodás esetén minél kisebb terület maradjon víz nélkül. A beruházások közel 30 millió forintba kerültek. Ezzel szemben a hálózat éves bérleti díja alig haladja meg a 2 millió forintot; ez az önkormányzat teljes, vízhálózathoz kapcsolódó bevétele, mert a vízdíj az üzemeltetőt, a TRV Zrt.-t illeti.
Az előző kormány tavaly 550 millió forint támogatást biztosított a vízhálózat fejlesztésére. Az összeg tavasszal megérkezett, majd az előkészítést követően az augusztusi képviselő-testületi ülésen döntöttünk a közbeszerzés elindításáról. Mintegy 5,5 kilométeren tervezzük kicserélni a leggyakrabban meghibásodó vezetékszakaszokat. A Fő, a Pesti, a Vasút, a Dózsa György és a Malom utcát érintő munkák sok fennakadással járnak majd, de jelentősen csökkenthetik a csőtörések számát. Ilyen léptékű fejlesztésre régóta szükség van.
Sok lakossági panasz érkezik olyan ügyekben is, amelyek nem az önkormányzat hatáskörébe tartoznak: ilyen a vasút, a közvilágítás, a hulladékszállítás vagy a vízszolgáltatás. Nem frusztráló, hogy ezeket mégis a polgármesteren kérik számon?
Néha valóban az, de ezt el kell fogadni. A lakosoktól nem várható el, hogy pontosan ismerjék minden szolgáltató és hatóság feladat- és hatáskörét. Ha valami nincs rendben Sülysápon, joggal várják el, hogy az önkormányzat legalább megpróbáljon segíteni.
Fontos azonban tisztázni, hogy az önkormányzat nem utasíthatja sem a MÁV-ot, sem az áram-, a víz- vagy a hulladékszolgáltatót, de a rendőrséget sem. Jelezhetjük a problémát, sürgethetjük a megoldást, egyeztethetünk, és ha kell, újra meg újra nekifuthatunk.
Abban hiszek, hogy nem azzal kell kezdenünk, miért nem a mi feladatunk valami, hanem meg kell próbálnunk segíteni. Utána viszont őszintén el kell mondanunk, meddig terjednek az önkormányzat lehetőségei.
Az utóbbi időben sok szó esett a vasútállomás állapotáról és a közbiztonságról. Van előrelépés?
A vasútállomás különösen érzékeny terület. Naponta nagyon sok ember fordul meg ott, ugyanakkor az állomás a MÁV kezelésében áll. Az ott kialakuló helyzet azonban a sülysápiakat érinti, ezért nem nézhetjük tétlenül.
A közelmúltban fokozott rendőri ellenőrzést kértem, amelybe a polgárőrség és a közterület-felügyelet is bekapcsolódott. Ennek rögtön volt kézzelfogható eredménye. A rend fenntartása azonban nem egyszeri akció, ezért folyamatos jelenlétre van szükség.
A MÁV-nak is tettünk javaslatokat a váróterem és a mosdók kulturáltabb, ellenőrzöttebb használatára. Nem minden problémára van azonnali megoldás, de következetesen foglalkozni kell velük.
Miből lehet mindezt finanszírozni? Milyen állapotban van a város költségvetése?
Stabilan gazdálkodunk, de ez nem jelenti azt, hogy mindenre jut pénz. A képviselő-testület augusztusban tárgyalta az első féléves gazdálkodásról szóló beszámolót. Bevételeink időarányosan megfelelően teljesültek, és jelentős fejlesztési forrásokat is sikerült bevonnunk.
Minden forinttal felelősen kell bánnunk. Az önkormányzat nemcsak beruházásokat finanszíroz: intézményeket és a települést működteti, szociális feladatokat lát el, támogatja a civil közösségeket, valamint finanszírozza például a helyi buszjáratot is.
Gyakran hallom, hogy erre vagy arra igazán költhetne az önkormányzat. Egy-egy ötlet valóban nem mindig jelent nagy összeget, de évente több száz jogos igény érkezik. Ezek között úgy kell sorrendet felállítanunk, hogy a város működőképessége és pénzügyi biztonsága ne kerüljön veszélybe.
Több mint húsz éve dolgozik az önkormányzatban, és két évtizede polgármester. Mennyit változott ez a munka?
Nagyon sokat. Amikor elkezdtem, egészen más volt a kommunikáció tempója. Ha történt valami, a következő újságban megjelent róla egy cikk, esetleg kikerült egy tájékoztató. Ma, ha valahol nem ég egy lámpa, öt perc múlva fényképpel együtt fent van a Facebookon, tíz perc múlva pedig már azt kérdezik, miért nem javítottuk meg.
Ennek jó oldala is van: gyorsabban értesülünk a problémákról, és közvetlenebb kapcsolatban lehetünk az emberekkel. A közösségi média ugyanakkor az ítéletalkotást is felgyorsította. Egy bonyolult ügyet nehéz két mondatban elmagyarázni, egy indulatos véleményt viszont két másodperc alatt le lehet írni.
Továbbra is igyekszem válaszolni, tájékoztatni és utánajárni a jogosan jelzett problémáknak. Nem kell mindenben egyetértenünk, de egy helyi közösség csak akkor működik jól, ha képesek vagyunk egymással kulturáltan beszélni.
A Sülysápi Hírforrás szerkesztését és kiadását több év után ismét saját hatáskörbe vontuk, és évente kevesebb lapszámot tervezünk. Ezzel úgy szeretnénk pénzt megtakarítani, hogy a tájékoztatás minősége ne romoljon. Katus Norbert alpolgármestert a napi feladatai mellett a helyi kommunikáció újraszervezésével és erősítésével, valamint a kisebb helyi közösségek építésével és gondozásával bíztam meg. Ennek hamarosan látható jelei lesznek. Ezekre is szükség van ahhoz, hogy az önkormányzat munkáját a helyiek még jobban megismerjék.
Ennyi év után nem lehet belefáradni?
Dehogynem. Vannak nehezebb napok.
A polgármesterség nem olyan munka, amelyet délután négykor le lehet tenni az íróasztalra.
Ha este tízkor nincs víz, baleset történik, kidől egy fa vagy rendkívüli helyzet alakul ki, ugyanúgy csörög a telefon.
Ugyanakkor kevés olyan munka van, amelynek az eredménye ennyire kézzelfogható. Végigmegyek a városon, és látom azokat az intézményeket, utakat, járdákat és közterületeket, amelyek létrejöttében nekem és az elmúlt évek képviselő-testületeinek is szerepük volt. Találkozom emberekkel, akik elmondják, minek örülnek, és természetesen azt is, ha valami nem tetszik nekik.
Amíg azt érzem, hogy van mit tennünk, vannak terveink, és tudok tenni Sülysápért, addig van értelme ennek a munkának.
Kritikát kapott, sőt lemondásra is felszólították, amiért a tavaszi kampányban egyértelműen kiállt Katus Norbert és a Fidesz–KDNP mellett. Mennyire tartja ezt jogosnak?
Katus Norbert alpolgármestert mintegy 25 éve ismerem, és 20 éve szinte napi kapcsolatban vagyunk. Ez nemcsak a munkánkból fakad, hanem abból is, hogy hasonlóan gondolkodunk a világról és az élet fontos kérdéseiről: jobboldali, keresztény emberek vagyunk. Ezért nem értem azt a felvetést, hogy nem kellett volna támogatnom őt a kampányban. Meggyőződésem az is, hogy a városért végzett munkája és elhivatottsága alapján, képviselővé választása Sülysápnak is újabb lendületet adott volna. Soha nem titkoltam, melyik politikai oldalon állok. Azt mondtam a sülysápiaknak: itt vagyok, ide tartozom, és értük szeretnék dolgozni. Ennek ismeretében választottak meg képviselőnek 2002-ben, majd polgármesternek 2006-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2019-ben és 2024-ben. Azt sem szabad elhallgatni, hogy az előző kormányzat segítségével számos fejlesztést valósíthattunk meg a városban.
A városnapon közös kép készült Önről, alpolgármester úrról és Trompler Ildikóról, a térség új országgyűlési képviselőjéről. Sokan üdvözölték ezt, mások viszont nemtetszésüknek adtak hangot.
Az új országgyűlési képviselőnkkel már többször találkoztunk. Beszéltünk a kampányról, a város előtt álló kihívásokról és sok más kérdésről. Elismerte a város elmúlt években elért fejlődését, és biztosított a támogatásáról. Természetesen meghívtuk a városnapra, hiszen ő a térség országgyűlési képviselője. A közös képet ő javasolta. Nem látok ebben semmi különöset: a választók így döntöttek, nekünk pedig ennek megfelelően kell dolgoznunk. Nyitott vagyok a korrekt együttműködésre, és örülök a pozitív hozzáállásának.
A sülysápiak körében rendszeresen felmerül egy – elsősorban Lidl – áruház létesítésének kérdése. Van előrelépés ebben az ügyben?
Valóban, talán nincs is még egy olyan kereskedelmi fejlesztés, amelyről ennyien és ilyen rendszeresen kérdeznének. Az önkormányzat már 2020 óta több áruházlánccal is egyeztetett, köztük a Lidllel, és a magunk részéről továbbra is támogatjuk, hogy egy új, nagyobb élelmiszerüzlet létesüljön Sülysápon. Folyamatosak az egyeztetések a témában.
A Lidl esetében ugyanakkor fontos tisztázni, hogy a beruházásról nem az önkormányzat dönt. A cégnek kell meghoznia az üzleti döntést, és egy ekkora áruház megvalósítását a Plázastop néven ismert szabályozás is befolyásolja.
Az önkormányzat álláspontja változatlan: amit jogszerűen és a lehetőségeink között megtehetünk azért, hogy egy Lidl-áruház Sülysápon megvalósulhasson, azt készek vagyunk megtenni.
Ugyanakkor addig nem szeretnék sem konkrét helyszínről, sem időpontról beszélni, amíg a beruházó részéről nincs megszületett döntés. Ha ebben előrelépés történik, természetesen a sülysápiakat is azonnal tájékoztatni fogom.
Ha mondjuk, egy év múlva ismét leülnénk beszélgetni, miről szeretne beszámolni?
Azt szeretném, hogy minél több, most előkészítés alatt álló fejlesztés addigra kézzelfogható eredményt hozzon. Haladjunk az új óvodával, az ivóvízhálózat, valamint az utak és járdák fejlesztésével. Legyen látható előrelépés azokban a kisebb ügyekben is, amelyek meghatározzák a mindennapi életminőséget.
Van egy általánosabb célom is. Szeretném, ha Sülysáp továbbra is olyan település maradna, ahol jó élni, és amely fejlődése közben megőrzi közösségi jellegét. Egy várost nemcsak az utak, az épületek és a közművek tesznek élhetővé. Kellenek hozzá működő közösségek, civil szervezetek, sport, kultúra, egyházak, rendezvények, és legfőképpen olyan emberek, akik magukénak érzik a települést.
Az önkormányzat sok mindent megtehet, de várost építeni csak közösen lehet.
SM
