Helytörténet

 

Az egykor különálló két falu: Tápiósüly és Tápiósáp 1970-ben egyesült végleg. Minkét településnek, de a kettőnek együtt kifejezetten gazdag a történelme, számos érdekesség, látnivaló és történelmi emlék őrzi elődjeink életének nyomait. Rovatunkban ezek megismerésével szeretnénk segíteni kicsiknek, nagyoknak egyaránt abban, hogy egyre inkább magukénak érezzék városunkat.

Helytörténet

 

Az egykor különálló két falu: Tápiósüly és Tápiósáp 1970-ben egyesült végleg. Minkét településnek, de a kettőnek együtt kifejezetten gazdag a történelme, számos érdekesség, látnivaló és történelmi emlék őrzi elődjeink életének nyomait. Rovatunkban ezek megismerésével szeretnénk segíteni kicsiknek, nagyoknak egyaránt abban, hogy egyre inkább magukénak érezzék városunkat.

Szeretnél játszani?

Szeretnél játszani?

A kérdésre ritkán válaszolnak „nem”-mel a megkérdezettek. A játék végigkíséri az ember egész életét, varázsa minden korosztályt magával ragad. Önként, szabadon választott tevékenység, benne minden lehetséges, lehetsz győztes, erős, király, katona vagy bármi. Minden generációnak megvannak a kedvelt játékai. Manapság, ha beírom a számítógép keresőjébe azt a szót, hogy „játékok”, rögtön 9999 ingyenes online játékot és játékboltok, webáruházak sokaságát ajánlja fel a gép. Csak győzzék a gyerekek – vagy a szüleik – kiválasztani a lurkó életkorának legmegfelelőbbet! Az idősebb korosztály is bőven tud válogatni a kínálatból. Hogy is volt ez kb. 100-200, vagy még több évvel ezelőtt? A kis libapásztor ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
Sülysáp régen és napjainkban

Sülysáp régen és napjainkban

Sülysáp, helytörténet, régi fotók ...
Tovább olvasom
Árokba zuhant és felrobbant egy lakodalmasokkal telt autó

Árokba zuhant és felrobbant egy lakodalmasokkal telt autó

Egy halott, hét sebesült — A kocsivezető eltűnt Megdöbbentő szerencsétlenség történt kedden délelőtt 10 órakor Tápiósüly és Mende községek közötti országúton, néhány száz méternyire Tápiósüly határától. Pestszenterzsébetről Fekete József fűszerkereskedő PA 403. rendszámú bérautóján egy nyolc tagból álló társaság utazott Nagykátára lakodalomra. Amikor a gépkocsi Tápiósüly közelébe ért, a szemtanuk állítása szerint a vezető előzni akart egy előtte haladó szekeret. Amint a kormányrudat elfordította, a gépkocsi teljes menetsebességgel az országút árkába zuhant, felfordult, majd a benzintartály felrobbant és a kocsi lángbaborult. A zuhanás következtében a soffőr és az autó két utasa magas ívben kirepült a kocsiból, míg öt utas a ...
Tovább olvasom
Petőfi és Tápiósáp - Mítosz és valóság, a forradalom ünnepére

Petőfi és Tápiósáp – Mítosz és valóság, a forradalom ünnepére

1845. július 10-11-e jelentéktelennek tűnő napok a naptárban, de egy fiatalember Tápiósápra történt látogatására napjainkig büszke minden sülysápi ember, ugyanis a látogató nem más volt, mint maga Petőfi Sándor. A Grassalkovich-vadászlak falán emléktábla hirdeti, hogy „E házban volt Vachott Sándor vendége Petőfi Sándor 1845. július 10-11-én.” Március tizenötödike kapcsán rendszeresen felmerül, hogy Petőfi Sándor a 48/49-es forradalom és szabadságharc idején járt Tápiósápon. Ezt az egyébként igen pontatlan időmegjelölést tovább erősíti, hogy – jó idő esetén – a vadászlaknál szoktunk ünnepelni és koszorút elhelyezni március 15-i ünnepségünkön. Petőfi azonban a szabadságharc (1849 tavasza) idején nem tartózkodott itt. (Érdekesség, hogy a költő ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
TSz történelem 1

TSz történelem 1

„Hazánk 2. világháborút követő történelmét meghatározta az a tény, hogy Magyarországot a szovjet csapatok szabadították fel a német megszállás alól.” (Glatz Ferenc) Az érem két oldala az 1940-, 50-, 60-as évekből 60 éve alakultak meg Sülysápon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Most a megalakulásuk előzményeit, körülményeit és első éveit idézzük fel a visszaemlékezők és a korabeli sajtó segítségével. A két nézőpontból más-más kép tárul elénk. A 2. világháború mély nyomokat hagyott mind a Sülysápon lakók lelkében, mind pedig a termőföldeken, pedig a parasztember mindene a föld volt, a föld, mely az életet jelentette neki. „A föld azé, aki megműveli" jelmondattal termőföldet ígért ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
TSz történelem 2.

TSz történelem 2.

„Hazánk 2. világháborút követő történelmét meghatározta az a tény, hogy Magyarországot a szovjet csapatok szabadították fel a német megszállás alól.” (Glatz Ferenc) 60 éve alakultak meg Sülysápon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Most a megalakulásuk előzményeit, körülményeit és első éveit idézzük fel a visszaemlékezők és a korabeli sajtó segítségével. A két nézőpontból más-más kép tárul elénk. Visszaemlékezők A forradalom leverése után felgyorsultak az események. Megszűnt a beszolgáltatási rendszer és még több kedvezményt is tett az állam. A parasztság egy kicsit fellélegzett. Mertek földet, lovat, tehenet vásárolni. „Apám Pesten a Tejüzemben volt pasztőr mester. Évtizedek óta dolgozott már ott, amikor ’58 táján az ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
TSz történelem 3.

TSz történelem 3.

„Hazánk 2. világháborút követő történelmét meghatározta az a tény, hogy Magyarországot a szovjet csapatok szabadították fel a német megszállás alól.” (Glatz Ferenc) TSz történelem 3. 60 éve alakultak meg Sülysápon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Sorozatunkban a megalakulásuk előzményeit, körülményeit és első éveit idézzük fel a visszaemlékezők és a korabeli sajtó segítségével. Az érem másik oldala - a korabeli sajtó Előző lapszámunkban a sülysápi emberek visszaemlékezéseit olvashattuk, most nézzük meg az érem másik oldalát, a hivatalos sajtóból. Két országosan megjelenő lap is beszámolt tápiósülyi Virágzó tsz 1963-ban tartott zárszámadásról. A MAGYAR hírek 1963. február 15-i számában ZÁRSZÁMADÁS a tápiósülyi „Virágzó” termelőszövetkezetben címmel ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
Településrészek neve Tápiósülyben

Településrészek neve Tápiósülyben

Tápiósüly és Tápiósáp is igen kicsi faluként kezdte újkori életét. Az 1700-as évek elején még az egy-egy utcás településekből jutottunk a mostani állapothoz. Városunk mai arculata az elmúlt évszázadok alatt alakult ki, a településrészek neve a népesség gyarapodásával változott. Kezdetben elég volt az Alvég és Felvég elnevezés, de ahogy egy újabb területet benépesítettek, annak új nevet is adtak az ott lakók. A falu határában lévő földjeiket is elnevezték. Most Tápiósüly hagyományos bel- és külterületi elnevezéseit vesszük sorra: Dósa-hegy, Szugja, Lövölde, Tól, Barak, Új-sor, Tökföld, Kenderföldek, papi birtokok, Újtelep, Zsellérpaskom, Lecseföldek, Nagy Pista-hegy, Melegvölgy, Hajigácsó, Bora-gödör, Kaloda-dűlő, Jegyző-föld, Csincsa, Juhállási-dűlő, Középső-dűlő, ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
A fonó és a fosztó

A fonó és a fosztó

Télen a fiatalság egykori legjobb szórakozási lehetőségei közé tartozotta fonó és a fosztó. Tápiósülyben és Tápiósápon is termesztettek kendert a második világháborút megelőzően. A megtermelt növényből tél elején először fonalat készítettek. A munkát gyakran nagyobb családi körben végezték, de az eladó sorban lévő lányok mentek egymásnak segíteni is. Ez alkalmat adott a legényeknek az udvarlásra. Egy-egy fonóházba betértek, beszélgettek, nevetgéltek, játszottak, ha a lánynak az orsója leesett, akkor zálogot, legtöbbször csókot kértek érte. A lányok és asszonyok téli elfoglaltsága volt a toll fosztása is. Nagy becsben tartották a tollat, hiszen a vetett ágyra kerülő dunyhát, párnákat ezzel töltötték meg. A ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
Karácsonyi ünnepkör hagyományai

Karácsonyi ünnepkör hagyományai

A szentcsaládjárás, a betlehemezés, a gyerekek karácsonyi köszöntése Tápiósülyben, tápiósápi Ádám-Éva-napi hagyományok, István és János-köszöntés Tápiósülyben. Mindezekről bővebben a Tápió+ magazin - 3. évfolyam 26. adás 2. részében ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
Az angyalok egy seregbe - karácsonyi szokások, hagyományok Tápiósülyben

Az angyalok egy seregbe – karácsonyi szokások, hagyományok Tápiósülyben

December 24-ét Sülyben karácsony „bőttyének” vagy szentestének nevezték. A hagyományokat Kormány Sándorné dolgozatából idézzük fel. „Ádám – Éva hajnalba bedagasztották a kalácsot, kelt kalácsot sütöttek egy tésztábú, mákos csavartat vagy mákos patkót, túrós batyut, szilvalekváros buktát, üres pogácsát, vagy üreskalácsot. Az én gyerekkoromba nem ismertük a süteminyt. Ezen a napon karácsony bőttye van. Így az éféli mise után igazán jóllaktunk. Vót kolbász, tokalja szalonna, sülve hurka és a sok jó kelt tészta. Karácsony előtti este, szentestén apraja–nagyja a falunak elindútak szent karácsonyt köszönteni. Ezzel a kis énekkel: Dicsértessék a Jézus Krisztus Az angyalok egy seregbe,Összegyűltek az egekben,Lerepültek Betlehembe,Egy istálló közelébe.Nagy ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
Ádám-Éva-napi hagyományok Tápiósápon

Ádám-Éva-napi hagyományok Tápiósápon

December 24-ét Sápon Ádám-Éva napjának nevezték.  A hagyományokat Szabó Lajosné (Jurás Mária) segítségével idézzük fel. Sápon az ünnepi készülődés még december 23-án este megkezdődött, amikor a gazdasszony bedagasztotta a karácsonyi bejglinek a kelt tésztát. Másnap korán keltek. A karácsonyfa ekkor már ott lógott az asztal fölött a gerendára erősítve, rajta alma, dió, keksz és kis vattapamacsok. Elmentek az utolsó hajnali misére a háziasszonyon kívül, aki hozzálátott a sütéshez. Mikor a többiek hazaértek a templomból, frissen sült káposztás lepénnyel és túrós buktával várta őket. Ez volt a reggeli cikória vagy frank kávéból főzött feketekávéval. Ezen a napon böjt volt egészen éjféli ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
Pillanatképek a 2. világháborúról - I. rész Fegyvertelenül

Pillanatképek a 2. világháborúról – I. rész Fegyvertelenül

Hazánkban most BÉKE van. Esténként nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket azzal a tudattal, hogy másnap reggel békésen folytathatjuk mindennapi tevékenységeinket. De nem így volt ez 75-80 éve, amikor másodszor is lángba borult a világ. Azért, hogy ez soha ne ismétlődhessen meg, nem szabad megfeledkeznünk a HÁBORÚ borzalmairól. Élnek még Sülysápon néhányan azok közül, akik a 2. világháború borzalmait maguk is átélték. Kitörölhetetlen nyomot hagyott bennük. Tekintetük el-elpárásodott, amikor gondolatban ismét átélték a háború szörnyűségeit. Erről az időszakról gyakran meséltek gyerekeiknek, hozzátartozóiknak is. Az ő emlékeik segítségével megpróbáljuk ezt a rettegett időszakot felidézni. 1939. szeptember 1-én Németország hadüzenet nélkül nyugatról megtámadta Lengyelországot, ...
Tovább olvasom
Pillanatképek a 2. világháborúról -II. rész  Fegyverropogásban

Pillanatképek a 2. világháborúról -II. rész Fegyverropogásban

75 éve érkezett meg Sülysápra a front. Élnek még Sülysápon néhányan azok közül, akik a 2. világháború borzalmait maguk is átélték. Az ő élményeik segítségével megpróbáljuk ezt a rettegett időszakot felidézni. Ágyúk dörgése, géppuskák ropogása, tankok, autók dübörgése, vadászbombázó repülőgépek süvöltése, bombák mennydörgő hangja, idegen vezényszavak harsogása jelezte a front közeledtét, érkezését. Mindenki igyekezett biztos menedéket keresni saját magának és értékeinek is. A legbiztonságosabbnak a pincék tűntek.  Sokan előrelátóan már hónapokkal előbb cselekedtek. „Az én nagyapám az 1. világháborúban 7 évig volt orosz fogságban. Tudta, hogy a háború alatt mi minden történik, és hogy lehet megvédeni a javakat. Többek közt ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
Pillanatképek a 2. világháborúról - III. rész Élet a pincékben

Pillanatképek a 2. világháborúról – III. rész Élet a pincékben

75 éve érkezett meg Sülysápra a front. 1944 őszén és telén ekék helyett tankok szántották fel a sülysápi határt, amit magyar, német, orosz és román katonák vére festett vörösre. Élnek még Sülysápon néhányan azok közül, akik a 2. világháború borzalmait maguk is átélték. Emlékeik kitörölhetetlen nyomot hagytak bennük. Az ő élményeik segítségével megpróbáljuk ezt a rettegett időszakot felidézni. Ágyúk dörgése, géppuskák ropogása, tankok, autók dübörgése, vadászbombázó repülőgépek süvöltése, bombák mennydörgő hangja, idegen vezény szavak harsogása jelezte a front közeledtét, érkezését. Mindenki igyekezett biztos menedéket keresni saját magának és értékeinek is. A legbiztonságosabbnak a pincék tűntek. „A falu közepén laktunk, ott ...
Tovább olvasom
Pillanatképek a 2. világháborúról - IV. rész A fegyverek elhallgattak

Pillanatképek a 2. világháborúról – IV. rész A fegyverek elhallgattak

1944. december 10-re az orosz-román seregnek sikerült keresztültörni a gödöllői–isaszegi dombvonulatokon és a harci zaj lassan távolodott Sülysáptól, de az orosz és román katonák még jó ideig Sülysápon maradtak. Temetés Ha Tápiósáp határát övező föld beszélni tudna, iszonyatos szenvedésekről mesélhetne. Szerencsétlen katonák, munkaszolgálatosok a front előtt és alatt tankcsapdák, lövészárkok kilométereit ásták ki, temérdek lőállást, megfigyelőpontot, bunkert alakítottak ki, gyakran itt lett a sírjuk a front elvonultával. „Én Budapesten voltam a front alatt a nagybátyámnál, de ahogy lehetett indultunk haza, Sápra. Isaszeg felé már közlekedtek a vonatok, onnan pedig lovas kocsival jöttünk. A sápi határ piroslott a vértől és temetetlen ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
Pillanatképek a 2. világháborúról - V. rész: Éled az élet

Pillanatképek a 2. világháborúról – V. rész: Éled az élet

1945. márciusában a front egyre távolodott a falutól, már csak a Dunántúlon folytak a harcok. A Vörös Hadsereg folyamatosan felszabadította (!) Magyarország nagy részét. Úgy gondolhatnánk, hogy Sülysáp lakói lassan fellélegezhettek az átélt borzalmak után, elkezdhették a falu újjáépítését. Mindenki várta a háború végét, de valahogy benne volt a levegőben, hogy a hőn áhított béke nem a megkönnyebbülést hozza magával, érezték, hogy a front utáni hónapok, évek mennyi félelmet, szenvedést, nélkülözést rejtegetnek. Gyömrői gyilkosságok A helyi polgári közigazgatás képviselői, a jegyzők, főjegyzők végezték a munkájukat, amikor különös eltűnések, bűntények történtek nemcsak Sülyben és Sápon, hanem a környékbeli falvakban is. Az ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
VII. A doni katasztrófa egy szemtanú szemével

VII. A doni katasztrófa egy szemtanú szemével

Benkő Pál a 2. világháború embertelenségében Sorozatunk előző részeiben bepillanthattunk Sülysáp életének 2. világháborút megelőző időszakába. A (még élő) visszaemlékezők felidézték a front megérkezését falunkba, a bombázásokat, azt, hogy milyen volt az élet a pincék mélyén, mitől kellett rettegniük a lányoknak, asszonyoknak, hogy „málenkij robotra” hurcolták a férfiakat, hogy sokan megszöktek a hadseregből és hogy milyen nyomorúságos sors várt a hadifogságba kerülőkre. Most egy sülysápi katona naplójának segítségével betekinthetünk a poklok poklába, az orosz front kellős közepébe. A naplót Benkő Pál szakaszvezető utász írta 1942. június 26-tól 1943. április 4-ig. Előző lapszámunkban az első és második életveszélyes vállalkozást olvashattuk, most ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
VI. Benkő Pál naplója a Don-kanyarban

VI. Benkő Pál naplója a Don-kanyarban

Egy ember a 2. világháború embertelenségében  Sorozatunk előző részeiben bepillanthattunk sülysápi emberek életének 2. világháborús időszakába. A még élő visszaemlékezők felidézték a front megérkezését, a bombázásokat, hogy milyen volt az élet a pincék mélyén, mitől kellett rettegniük a lányoknak, asszonyoknak, hogy „málenkíj robotra” hurcolták a férfiakat, sokan megszöktek a hadseregből és hogy milyen nyomorúságos sors várt a hadifogságba kerülőkre. Most egy korabeli napló segítségével betekinthetünk a poklok poklába, az orosz front kellős közepébe. A naplót Benkő Pál szakaszvezető utász írta 1942. június 26-tól 1943. április 4-ig. Benkó Pál Tápiósápon született 1916-ban egy 8 gyerekes földműves családba. A család később Benkőre ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet, Portrék
Mindenem a repülés - Nagyváthy Sándor fedélzeti mérnök

Mindenem a repülés – Nagyváthy Sándor fedélzeti mérnök

„Ha egyszer megízleled a repülést, utána úgy fogsz járni a földön, hogy szemed az eget fürkészi, mert ott voltál fenn és oda vágysz vissza. „ (Leonardo da Vici) Nagyváthy Sándor története Tápiósápon, az 1950-es évek elején kezdődött, amikor 6 évesen meglátta a feje fölött elzúgó repülőgépet. Nagy csodálattal bámulta a felhők között száguldó vasmadarat, és ekkor határozta el, hogy ő is repülni akar. Az út hosszú és göröngyös volt a repülésig, de mint a mesékben, minden jóra fordult, a kis bámészkodó gyerekből bizton állíthatjuk, hogy a magyar repülés legendás alakja, fedélzeti mérnök lett. Az eltelt évtizedek alatt számtalanszor körberepülte a ...
Tovább olvasom
/ Helytörténet
Világháborús katonák holttesteit találták meg

Világháborús katonák holttesteit találták meg

Második világháborúban eltűnt ejtőernyős katonák holttesteit találták meg, aknagránátok, töltények és személyes használati tárgyak mellett Sülysápon, a település külterületi részén, az 1944 novemberében ott zajló helyi hadiesemények helyszínén. A felfedezés nem előzmény nélküli: tizenkét éve, egy helyi visszaemlékező elmondása és helyszínmegjelölése alapján sikerült a kutatást elvégezni és a maradványokat feltárni. A szovjet hadsereg a második világháború során csak áthaladt az akkor még két különálló faluban: Tápiósülyön és Tápiósápon, nem érték jelentős károk a településeket. Tápiósáp határában 1944. november közepén több napig állt a front, igen kemény harcokat vívtak a szovjet és a visszavonuló német-magyar egységek. Az azóta már elhunyt Korponai ...
Tovább olvasom

Hősök napja

Május utolsó vasárnapján tartjuk a magyar hősök emlékünnepét, akik életüket adták Magyarországért. „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (...) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli", mondta ki az 1924. évi XIV. törvénycikk,...

Kézi munka – kézimunka

kézimunka, tű, cérna, olló, falvédő

„Bor, muzsika, tánc, múlatság”

„Bor, muzsika, tánc, múlatság”, elűzni a telet, a sötétséget, a betegséget, a szomorúságot. Ez a  farsang lényege, mely vízkereszttől (január 6-tól) a nagyböjt kezdetéig (hamvazószerdáig) tart. Vidámság, mulatozás, tréfacsinálás jellemző erre az időszaka. ...

Január – Boldogasszony hava

Január 1. Újév napja. - Gyakran búcsúztatták az óévet, s köszöntötték az újévet a bálban. Január 6. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, a farsang kezdete. Január 21. Ágnes-nap. Január 22. Vince-nap  Ehhez a naphoz időjárási, termékenységi jóslás fűződik....

Luca napi szokások

December 13. Luca-napjához számos szokás, hagyomány kapcsolódik. Nem volt szabad ezen a napon varrni, mert bevarrják a tyúkok fenekét. Nem volt szabad semmit kölcsönadni, de főleg tojást nem, mert elviszik a fizetséget. Nem volt szabad tyúkot vágni, mert a következő...

Decemberi kalendárium – Karácsony hava

Advent, december 6. Mikulás napja, december 13. Luca-napja, ostyasütés, ostyahordás, Szent család-járás, betlehemezés, december 24. Sápon Ádám Éva napja, december 24. Sülyben karácsony „bőttye” vagy szenteste, december 26. István napja, december 27. János napja,...

Novemberi kalendárium

Mindenszentek Mindenszentek ünnepe, a halottak napja előestéje különös helyet foglal el a magyar ünnepek sorában, országszerte az elhunytakra emlékezünk ekkor. E napon egy kicsit többet foglalkozik mindenki azon felmenőivel, szeretteivel, akik már nincsenek az élők...

November 1.

Mindenszentek napja

November 2.

Halottak napja 

November 19.

Erzsébet napja, régen az egyik leggyakoribb női név volt, de legtöbbször becézték: Bözsike, Bözsi, Böske, Bözső, Csöre, Csörke.

November 25. 

A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

November 30.

Advent kezdete Advent a karácsonyt megelőző időszak, az advent szó eljövetelt, a latin adventus Domini kifejezésből az Úr eljövetelét jelenti. A karácsony előtti negyedik vasárnappal kezdődik, de az egyházi év is ettől a naptól veszi kezdetét. Régen böjtöltek is advent idején. Az időszakhoz számos szokás, egyházi szertartás kötődik. 

Parasztkonyha

/ Parasztkonyha
Parasztkonyha Sülysápon - ünnepi étkek

Parasztkonyha Sülysápon – ünnepi étkek

A hétköznapok és böjti napok egyszerű, szegényes ételeit a vasárnapok kicsivel kiadósabb, majd az ünnepnapok bőséges ételei ellensúlyozták némiképp. Vasárnapra néha már került friss hús is az asztalra, és az e napra sütött keltett kalács, bukta, patkó, pite, kublót (kuglóf), túrós - vagy az idénynek megfelelően meggyes vagy almás lepény -, hájas pogácsa nem főfogás volt, mint hétköznap, hanem kiegészítő táplálék. Az ünnepek köréből kiemelkedtek a karácsony, húsvét és a lakodalmak étkei. Ilyenkor elmaradhatatlan volt a húsleves cérnametélttel vagy csigatésztával (gágorkával), majd a leveshús (Sápon paradicsom szósszal, omácskával), a húsos és a töltött káposzta, pörkölt vagy gulyás. Karácsonyi terített asztal ...
Tovább olvasom
/ Parasztkonyha
Parasztkonyha: italok, az étkezés helyszíne és a vendéglátás

Parasztkonyha: italok, az étkezés helyszíne és a vendéglátás

Az italok közül a víz volt a legfontosabb. Száz éve még csak igen kevés háznál volt kút. A legtöbben a községi kútról vagy a forrásokból szerezték be a vizet. „Az Újsoron vót egy forrás, ezt Bergkutnak hítták. A falu népe a Beregkutról horta az ivóvizet körübelü az 1930-as évekig, utána az uton lévő kutakbúl, a csordakútrú, a Fecskeközbű, a Dósa kútrú, a Csindár Cseri kútrú. A Sági út és a Szőlő út találkozásánál is vót kút, ez vót az alvégi kút.”(Kormány Sándorné) A kutaknál kulacsból vagy a tenyerükből ittak a szomjas emberek. Gémeskút A tej, – bár majdnem minden parasztgazdaságban ...
Tovább olvasom
/ Parasztkonyha
Parasztkonyha - tót ételek Tápiósápon

Parasztkonyha – tót ételek Tápiósápon

A korábbi részekben azokat az ételeket, konyhai eszközöket, étkezési szokásokat mutattuk be, amelyek Tápiósülyt és Tápiósápot jellemezték – a paraszti világ változatlansága miatt nyugodtan írhatjuk, hogy évszázadokon keresztül. Bár nem igaz, hogy a jobbágyvilágban és később, 1848 után mezítlábas, rongyos ruhába öltözött, elcsigázott parasztemberek robotoltak éjjel-nappal az urak földjén, mai szemmel nézve alighanem az elviselhetetlenség határát súroló élete volt őseinknek. Amikor a sápi tót ételek feltérképezését elkezdtük, sokkal bővebb anyagra számítottunk. Gondoljunk bele: ha valaki magyaros ételeket szeretne összeszedni, a gulyáslevestől a töltött káposztán át a képviselőfánkig számtalan finom, laktató, és modern köntösbe öltöztetett ételt tud felsorolni. Azonban a történészek ...
Tovább olvasom
/ Parasztkonyha
Parasztkonyha Sülysápon - Mit ettek ebédre?

Parasztkonyha Sülysápon – Mit ettek ebédre?

Télen napjában csak kétszer ettek, délelőtt és késő délután. Ekkor reggelire – amit sváb szóval früstöknek neveztek – valamilyen levest készítettek, a második fogást késő délután ették meg, ezt estebédnek hívták. Evés előtt és utána is imádkoztak. Evés előtti ima: „Édes Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk. Ámen.” Az evés utáni ima: „Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott. Ámen.” A fennmaradt receptek nagy részénél nem tudtunk pontos mennyiséget írni, mert a hozzávalókat legtöbbször szemmértékkel, marékkal, bögrével mérték ki. A savanyú káposzta, hordós káposzta a parasztkonyha egyik legfontosabb élelmiszere, egyben a téli vitaminpótlás egyik forrása volt. Szinte ...
Tovább olvasom
/ Parasztkonyha
Parasztkonyha Sülyben és Sápon - kenyér, tészták, befőzések -  és a reggeli

Parasztkonyha Sülyben és Sápon – kenyér, tészták, befőzések – és a reggeli

A kenyeret, mely a keresztény világ lényeges szimbóluma - és egyben a legfontosabb étel, - a múlt század közepéig otthon sütötték. A kenyérsütés a nők feladata volt. A megsült kenyeret ették főétkezéseken a főtt ételekhez és reggelire (früstökre), vacsorára szalonnával, tejtermékekkel. „Kenyérsütéskor lángost is készítettek úgy, hogy egy kis kelt tésztát nyújtottak a sütőlapátra, és amikor megsült fokhagymával és zsírral megkenve ették. Kisebb kenyeret, cipót is sütöttek, ami a gyerekek között még frissen, melegen el is fogyott.” (Bugyi Illésné) Néhány helybeli szólás is megőrizte a kenyér fontosságát: „Megette a kenyere javát; kenyeret keres; közös kenyéren vannak.” A kenyeret nem volt ...
Tovább olvasom
/ Parasztkonyha
Parasztkonyha Sülyben és Sápon 1.

Parasztkonyha Sülyben és Sápon 1.

Manapság, ha valaki éhes, az bemehet egy szupermarketbe és megveheti az igényeinek (és a pénztárcájának) leginkább megfelelő élelmiszereket, melyeket otthon gyakran csak fel kell bontani és felmelegíteni, esetleg némi konyhai munkával készre sütni, főzni. Sokszor el sem kell menni otthonról, mert a fagyasztószekrényben, ládában ott van a nyersanyag, félkész vagy készétel. De akinek még erre sincs ideje, energiája, az bemegy a gyorséttermek egyikébe, az autóból ki sem kell szállni, mert az egyik ablaknál leadja a rendelését, a másiknál kicsivel odébb kifizeti és megkapja a rendelt élelmiszert. De egyszerűen telefonálhat is, és rövid időn belül házhoz szállítják az eledelt. Egyre kevesebb ...
Tovább olvasom

Épületek és lakóik

Petőfi és Tápiósáp - Mítosz és valóság, a forradalom ünnepére

Petőfi és Tápiósáp – Mítosz és valóság, a forradalom ünnepére

1845. július 10-11-e jelentéktelennek tűnő napok a naptárban, de egy fiatalember Tápiósápra történt látogatására napjainkig büszke minden sülysápi ember, ugyanis a látogató nem más volt, mint maga Petőfi Sándor. A ...
Bővebben
Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár

Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár

Városunk egyik emblematikus épülete a Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár. Elmúlt már 50 éves, mondhatjuk, hogy a legszebb korban van. Voltak „elődei” Sülyben és Sápon is, de megépülésétől kezdődően ...
Bővebben
Sülysáp váras város? A LeányVÁR története

Sülysáp váras város? A LeányVÁR története

Sorozatunkban városunk nevesebb építményeit vesszük sorra. Megpróbáljuk azokat lakóikkal együtt vagy éppen általuk bemutatni. Néhol csak az épületről, máshol csak a lakókról maradtak fenn emlékek, dokumentumok. Kezdjük időben a legkorábbival! ...
Bővebben
Kovásznai / Kovács / Tauffer / Lónyay / Nagy kastély – Sűrű puszta

Kovásznai / Kovács / Tauffer / Lónyay / Nagy kastély – Sűrű puszta

Tápiósülyben mindössze egyetlen kastély van, bár a neve alapján azt is gondolhatnánk, hogy öt is lehetett. A kastélyokat a tulajdonosuk után nevezték el, s ennek az épületnek öt gazdája is ...
Bővebben
Parasztházak, parasztemberek

Parasztházak, parasztemberek

Sülysápi emberek Városunk területe igen régen lakott. A török időben elnéptelenedett, de a törökök kiűzését követően igen gyorsan benépesült. Tápiósülybe magyar, Tápiósápra szlovák (tót) anyanyelvű jobbágyok települtek le. A 18., ...
Bővebben
A tudós háza a tudás háza - Hevesy kastély és Hevesy György

A tudós háza a tudás háza – Hevesy kastély és Hevesy György

Sülysáp sápi településrészének egyik kastélyában Hevesy György, Nobel díjas kémikus élt családjával száz évvel ezelőtt. A tudós háza jelenleg a tudás háza, iskolaépület. A diákok nap, mint nap azt a ...
Bővebben
Grassalkovich kastély és lakói

Grassalkovich kastély és lakói

Korábban felidéztük Petőfi Sándor három tápiósápi látogatásának részleteit Vachott Sándorné, (ecsedi) Csapó Mária Rajzok a múltból című emlékiratának segítségével. Az írónő könyvében részletesen ír Tápiósápról és a családnak három évre ...
Bővebben
Sülysápi parasztházak és parasztemberek

Sülysápi parasztházak és parasztemberek

Parasztházak A parasztházak kulturális örökségünknek ugyanúgy részei, mint a templomok vagy a kastélyok. A XX. század közepéig évszázadokon keresztül ezek az épületek határozták meg Tápiósüly és Tápiósáp utcaképét is. Az ...
Bővebben
Sőtér kastély

Sőtér kastély

Sorozatunk következő részében a Sőtér kastélyt és lakóit mutatjuk be. A Sőtér család alapozta meg Tápiósáp újkori történelmét, kastélyuk is a falucska központjának legmarkánsabb épülete, ezen kívül több építménnyel, szoborral ...
Bővebben

Népdalok & balladák

/ Népdalok & balladák
Nagyanyáink balladái – Vígballadák - Kincsem, feleségem...

Nagyanyáink balladái – Vígballadák – Kincsem, feleségem…

népballada, vígballada, kincsem, feleségem, hej,páva, ...
Tovább olvasom
/ Népdalok & balladák
Nagyanyáink balladái

Nagyanyáink balladái

Ballada. Ha ezt az irodalmi műfajt a mai fiatalok hallják, jobb esetben Kőműves Kelemen vagy Arany János hallhatatlan írásai az Ágnes asszony, Szondi két apródja vagy A walesi bárdok jutnak eszükbe. Csak nagyon kevesekben él még a balladának egy igen régi formája, a népballada. Elődeink mindennapjainak fontos részét képezték ezek a lírai-epikai alkotások. Énekelték vagy dallam nélkül mondták munka közben, ...
Tovább olvasom
/ Népdalok & balladák
2020.06.04. a Trianoni békediktátum 100. évfordulója

2020.06.04. a Trianoni békediktátum 100. évfordulója

A trianoni békediktátum igazságtalan döntései dalok formájában is megnyilvánultak. László Tiborné Ilonka szüleitől, nagy szüleitől hallotta, tanulta az alábbi énekeket. Három könny van szempillámon Három könny Három könny van a szempillámon,Nehéz, forró mind a három!Lelkem legmélyéről jöttekSzemembe a drága könnyek. Az első könny, mely ugy égéit,Siratja a Felvidéket.A második, a legdrágább,Téged gyászol, Bácska, Bánát. A harmadik — legnehezebb,Erdélyország, érted pereg!Erted ...
Tovább olvasom