Sülysáp utcáit járva az ifjabb korosztálynak, a nemrégiben ide települőknek vagy csak az átutazóban lévőknek nem sokat mond a dr. Gáspár István utcanév. Névadója Tápiósáp körzeti orvosa volt. Orvos és magyar  ember volt a szó legnemesebb értelmében.

Doktor Gáspár István 1909-ben született Homoródszentmártonban. Hosszú utat tett meg Tápiósápig, de megtalálhatta a neki tetsző helyet, mert élete végéig itt maradt. Az orvosi egyetemet Debrecenben végezte 1934-ben. 1936-ban megnősült. 1941-ben nevezték ki Tápiósápra körorvosnak. Munkaterülete 8 évig kiterjedt Mende község belterületére és a két községhez tartozó külterületekre is. Ekkor csak Tápiósápon több mint 3000 ember élt. Ha figyelembe vesszük az akkori út és közlekedési viszonyokat beláthatjuk, hogy igen nehéz feladatot kapott. A kezdeti időben még biciklivel járta a falukat. Az idősebbek még emlékeznek a nagy csomagtartóra rögzített orvosi táskára, amivel útra kelt ha hívták. Ha hívták, akkor pedig ment, ha kellett éjjel is, hóban is és viharban is. Később a kis bogárhátú segítette munkáját.

„Katona voltam 1943. XII.22-től 1945 IV-ik hóig. A komáromi I/5 eü. oszlopánál orvos őrmesterig vittem fel a rangot. Fogoly voltam Ausztriában 1945. IX.4-ig, amikor önként, egyedül hazajöttem.” (Önéletrajzából)

1949-től teljes egészében Tápiósáp község közegészségügyi szolgálatának ellátásával bízták meg, de ezután is részt vett helyettesként a szomszédos Tápiósüly, Úri, Mende lakóinak gyógyításában.

Gyógyító hivatása mellett népegészség őri feladatokat is ellátott, 1950-től 1963-ig községi tanácstagként az Egészségügyi és Szociálpolitikai Állandó Bizottság tagjává választották. E területen is komoly szervező tevékenységet fejtett ki.

Tudását folyamatosan gyarapította, először iskolaorvosi és egészségtan tanári tanfolyamot végzett, majd megszerezte a sportorvosi és a fogszakorvosi képesítést a budapesti egyetemen. Legfontosabb feladatának tartotta, hogy egyre bővülő ismereteivel a helybeliek egészségügyi helyzetét javítsa.

1972-ben ügyvezető körzeti orvos lett az akkor már Sülysápon. Munkáját elismerték a községi, járási és megyei szinten kívül is. Ratkó Anna minisztertől is kapott elismerést, majd megkapta Az egészségügy kiváló dolgozója, A Vöröskereszt kiváló dolgozója kitüntetéseket, a törzsgárda jelvény ezüst, majd arany fokozatát.

„A munka megy tovább.” mondattal fejezte be önéletrajzi írását.

Haláláig, 1983. január 14-ig szolgálta Sülysáp lakóit. Az idősebb sápiak nagy szeretettel és tisztelettel emlékeznek rá.

1994-ben Sülysáp akkori vezetői és képviselő testülete úgy határozott, hogy dr. Gáspár Istvánt díszpolgárrá választják. Ugyanekkor lett Sülysáp díszpolgára dr. Gáspár László, a Gáspár István alapítvány megalapítója.

Sülysáp város idén január 1-vel a Gondozási Központot átszervezte, tevékenységi körét kibővítette. Alaptevékenységébe az idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások tartoznak. A névadásakor a város vezetősége dr. Gáspár Istvánt javasolta, akinek ezen a téren múlhatatlan érdemei vannak. A képviselő testület a javaslatot elfogadta, az új intézmény neve tehát a DrGáspár István Humánszolgáltató Központ lett.

Vöröskereszt megszervezése

A Magyar Vöröskereszt fő célkitűzései többek között „az élet, az egészség védelme, szociális gondok enyhítések, a betegségek megelőzése, a fegyveres konfliktusok, katasztrófák áldozatainak megsegítése”. A Magyar Vöröskereszt Tápiósápi Alapszervezetét dr. Gáspár István alakította meg, a fenti célok szellemében.

„1947-ben Népegészségőri tanfolyamot szerveztem, melyet később Vöröskeresztté alakítottunk. 1959-ben, a 80 éves V.K.Eü.Állomások versenyén Sáp egyik Eü. állomása a járási, majd a megyei, később a Komáromban rendezett versenyen kerületi elsőséget, majd a Népstadionban az országos döntőn a második helyezést szerezte meg.”– írja Gáspár doktor az önéletrajzában. Az 1970-es évekre 152 taggal és 45 vöröskeresztes aktivistával végezte a népnevelést.  A Tápiósápi Vöröskereszt szervezete 10 egészségügyi állomást és hat elsősegélynyújtó helyet működtetett. Egy-egy állomáshoz 6-7 aktivista tartozott, akik utcánként látták el feladatukat. Felszerelésük mentőládából, házi ápolási felszerelésből és kis könyvtárból állt. (Az egészségügyi állomások a rendszerváltáskor megszűntek, a felszerelést begyűjtötték.)

 Az 1950-es évek elején az Alsó iskolában filmvetítéssel egybekötött felvilágosító előadásokat tartott. Oktató, nevelő munkájának eredménye volt, hogy a Vöröskereszt megyei elnöksége oklevéllel jutalmazta Tápiósápot, mint a járás legtisztább községét. Nőnapi ünnepségeket és kulturális műsorokat szerveztek. Az éves beszámoló közgyűlés az iskolások közreműködésével kis ünnepség keretében zajlott. Iskolai vöröskeresztes csoportot is alakítottak, melynek sokáig volt vezetője Héjja Ildikó tanárnő.  Az iskolásoknak is rendszeresen tartottak, tartanak még napjainkban is ismeretterjesztő előadásokat, vetélkedőket. Az egyik legfontosabb feladatuk a véradások szervezése. A véradóknak kis ajándékokat adtak, a többszörös véradókat kitüntették.

dr. Gáspár István vöröskeresztes aktivistákkal

Az aktivisták közül néhányan a kezdeti időkből: Fekete Istvánné, Fung Istvánné, Hajdú István és felesége, Jámbor Ferencné, Keszthelyi Józsefné, Merczel Józsefné, Nagyváthy Sándorné, Németh Jánosné, Pálinkás Pálné, Retter Istvánné, Salvári Istvánné, Szabó Jánosné, Szántai István és felesége, Száraz Lászlóné, Szvitek Ilona, Varga Lászlóné, Zemen Istvánné……

Dr Gáspár István élete végéig, 1983-ig volt a Vöröskereszt sápi szervezetének elnöke.

Halála után egy rövid ideig dr. Zolesz László, kinek betegsége miatt 1989. tavaszától Salvári Györgyné Julika töltötte be az elnöki tisztséget 1997-ig. Ekkor dr. Szvitek Jánost választották meg, s a 2015. novemberében megtartott tisztújító közgyűlésen jelen lévők újra megbízták az elnöki teendők ellátásával. A titkára ekkor Zemenné Jurás Katalin lett.

A megalakulástól eltelt majd’ hét évtizedekben is folytatódott a munka a sápi Vöröskereszt alapszervezetében. A volt Jugoszláviában dúló háború idején Kórógy bombázásakor gyűjtöttek élelmiszert, ruhákat, mosószereket az ottaniak megsegítésére. A 2000-es tiszai árvíz idején Tiszasüly községnek, a 2001-es árvízkor pedig Szendrő város károsultjainak gyűjtöttek össze egy teherautónyi adományt, hűtőket, gáztűzhelyeket, bútorokat, ruhákat. Több alkalommal helyben segítették a leégett házak tulajdonosait. Öregek napján és karácsonykor az időseket ajándékozták meg.

Segíts, hogy segíthessünk!

„A Vöröskereszt sápi alapszervezetének kezdeményezésére az azóta lebontásra került csecsemő tanácsadó (Kossuth L. u. 204.) falára emléktáblát helyeztünk ki dr. Gáspár István és neje Kádár Emma emlékére. Az emléktáblát évente a Vöröskereszt világnapján ünnepélyesen megkoszorúztuk. Alapszervezetünk kezdeményezte, hogy a szemben lévő utcát Tanácsköz (Nagy ulicska) helyett dr. Gáspár István közre nevezzék el. A Hősi Emlékmű Alapítványt 1990-ben hoztuk létre, melynek elnöke Szántai István lett. Az elsődleges célunk az 1. világháborús emlékmű felújítása, valamint egy új emlékmű felállítása a 2. világháború katonai és polgári áldozatainak és a kommunista diktatúra áldozatainak.  Jelenleg 40 tagja van a Vöröskeresztnek, de mindenkit szeretettel várunk tagjaink sorába. Jelmondatunk: Segíts, hogy segíthessünk!” (Salvári Györgyné)

Az alapítvány

„A doktor bácsi és feleségének halála után 1989 decemberében, dr. Gáspár László kezdeményezésére létre hoztunk egy alapítványt, melyet kis részletében 1991-ben módosítottunk.”(Salvári Györgyné) „Az alapítvány fő célja a Vöröskeresztes mozgalom segítése, közép- és szakközépiskolások taníttatási költségeinek részbeni átvállalása, szociális támogatás az arra rászorulók részére. Ennek a célnak az érdekében az alapítványi vagyon éves kamatát …..lehet felhasználni. Az alapítvány összege 1.000.000.- Ft.  Az alapítvány megnevezése: Dr.Gáspár István és neje Kádár Emma Sápi Vöröskereszt Alapítvány” (Alapító Okirat)

dr.Gáspár László Sülysáp díszpolgára kitüntető címet kapott 1994-ben

„2004-ig folyamatosan volt 2-7 ösztöndíjasunk.  2008-tól egy ösztöndíjasunk volt. Ösztöndíjra az eltelt időszak alatt 1.290.000.- forint lett ráfordítva. Szociális, jövedelmi helyzet, valamint elemi kár (tűzvész) miatt segélyezésre 509.000.- forint lett kiadva.” (Dr. Szvitek János)

„Az első ösztöndíjasunk Győri Mariann volt, aki jelenleg a Szent István Általános Iskola tanára, majd többek között Kiss Ildi, Németh Éva, Ágoston Csilla, Jurás Katalin, Dinnyés Péter, Rabi Gábor és az utolsó Mózes Tibor kapták meg azt a havi csekély összeget, ami az alapítvány kamataiból kiadható volt.” (Salvári Györgyné)

Sajnos az alapítvány zárt végű, tehát nem lehet sem az 1 %-os adófelajánlásokkal, sem külső támogatásokkal a tőkéjét gyarapítani. „Az utolsó öt évet figyelembe véve a kamatváltozás következtében a kamat összege folyamatosan csökkent, a kiadás azonban évről évre emelkedett. Az éves kamat már 2014-ben sem fedezte a költségeket. Az Alapítvány működése a statisztikai és adóbevallási kötelezettségekre korlátozódott. Álláspontunk szerint szükség lenne a Szent István Általános Iskola Alapítványával összevontan működni, beolvadni abba. (dr. Szvitek János) 

Az összevonás folyamatban van, jelenleg a jogi lehetőségeket keresik a szakemberek. Ezzel az egyesítéssel az alapítvány tőkéje és kamatai továbbra is a sápi diákok tanulását szolgálhatják majd az alapító eredeti elképzelésének megfelelően.

A Vöröskereszt sápi alapszervezetének tagjai mély tisztelettel ápolják dr. Gáspár István emlékét, emberi magatartását, ragaszkodását választott falujához.

„A munka megy tovább.”

Zemen Pálné