Sülysáp sápi településrészének egyik kastélyában Hevesy György, Nobel díjas kémikus élt családjával száz évvel ezelőtt. A tudós háza jelenleg a tudás háza, iskolaépület. A diákok nap, mint nap azt a küszöböt lépik át, amelyet a tudós is sokszor átlépett egykor, azon a folyosón mennek, ahol ő is járt, azon falak között tanulhatnak, ahol talán megszületetett egy gondolata. Ez a tudat az iskola diákjainak a tudás eredetét, kiinduló pontját jelentheti, ahova érdemes belépni és ily módon a tudós szellemi bűvkörébe kerülni, bízva abban, hogy a nyomaiban járva talán a nyomdokába léphetnek.
Az épület: Hevesy kastély Tápiósápon
A kastély1840 körül épült klasszicista és romantikus stílusban. Építője nem ismert. Két L alakú épületből állt, melyeket a díszes kapuzat kötött össze. A kapuzat falában minkét oldalon fali oszlop fogja közre a félköríves bejáratot, melyben kétszárnyas vasrácskapu nyílik. A kaputól jobbra a lakóépület, balra a gazdasági épület állt. A lakórész az utca felől földszintes, a dél felőli szárnya emeletes, sík mennyezetű.
Farkas Ödön úri lakaként szerepelt az építmény a XIX. század végén. A Farkas (Kisvárdai) család Szabolcsból származott, címeres nemeslevelét III. Ferdinánd király adományozta 1629-ben. E család leszármazottja volt Farkas Ödön, pénzügyi főtanácsos, tápiósápi földbirtokos, aki családjával együtt Tápiósápon élt, itt születtek gyermekei is.
A Hevesy család a kastélyt az 1900-as évek elején vásárolta meg. Gyakran jöttek ide a családtagok. Állandó, helybeli személyzetük is volt. A második világháború miatt a tulajdonosok Svédországba települtek át. Kastélyukat a megszálló német, majd orosz katonák vették birtokukba, az ott talált könyvritkaságokat elégették. Az értékes bútorokat, porcelánokat a falusiak széthurcolták a háború után.
A tudós háza a tudás háza lett
Az épület állapota ettől fogva évtizedekig csak romlott. Működött benne mozi, kultúrház, klubhelyiség, cukrászda, tsz-iroda, zöldségüzlet, sportöltöző, a tsz használta a gazdasági épületet lóistállónak is. Málló vakolat, beázások jelezték, hogy az államosított, jobb időket megélt kastély felújításra szorul.
Egyik részét 1980-ban az akkor még 2. számú Általános Iskola tanulói vették birtokukba. Az akkor induló két napközis csoportnak, ebédlőnek és tornaszobának adott helyet az egykori kúria. Közben felújítások, korszerűsítések sora tette egyre használhatóbbá az épületet. A felújítások mellett bontásra is sor került. A régi L alakú gazdasági épületet lebontották és helyére új, kétszintes iskolát építettek. Ide költözhetett 1996-ban a később Szent István nevét felvevő intézmény. A Hevesy kastély lakószárnya továbbra is az oktatást szolgálja, tanteremnek, könyvtárnak, ebédlőnek, tornaszobának, öltözőknek ad helyet.
Hevesy György
Hevesy György (szül. Bischitz György) gazdag polgári család nyolc gyermeke közül ötödikként született 1885. augusztus 1-jén Budapesten. (A család neve nemesítés folytán 1904-ben Hevesy-re változott.) György az iskoláit szülővárosában kezdte el, a Piarista Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen folytatta, majd a Berlini Műegyetemen és a Feiburgi Egyetemen tanult kémiát. Freiburgban filozófiát és biológiát is hallgatott, s itt szerzett doktori fokozatot is. „Nyolc különböző ország tudományos intézeteit látogattam.” – írta ifjú koráról a magyar arisztokrata. Kezdetben csak kedvtelésből kutatott, később azonban kora minden jelentős kutatójával kapcsolatban állt.
Kutatásait félbeszakította az első világháború kitörése miatt. A Monarchia hadseregében teljesített katonai szolgálatot magyar katonaként. A háború befejezését követően Niels Bohr meghívására a koppenhágai laboratóriumba végzett kitartó kutató munkát, melynek eredményeként felfedezte a Mengyelejev féle periódusos rendszer 72-es sorszámmal jelölt elemét, melyet hafnium névre keresztelt. Ez meghozta számára a sikert. További termékeny évek következtek: kifejlesztette a röntgenfluoreszcenciás analitikai módszert, a radioaktív izotópok alkalmazását a növények és állatok anyagcsere-folyamatainak vizsgálatát. E módszer alkalmazása nélkül a mai orvostudomány már elképzelhetetlen lenne.
A radioaktív nyomjelzést közérthetően így magyarázták: „A kisbárány nyakába csengőt akasztanak, hogy annak hangja nyomra vezessen, ha az állat elkóborol. A repülőgépeket kivilágítják, erős villogó fényekkel látják el, hogy pályájukat nyomon tudják követni az égbolton. Milyen jó lenne, ha egyes atomokat is meg tudnánk jelölni, hogy útjukat a természetben megfigyelhessük. Hevesy György két megoldást is talált erre. … Keverjünk a megfigyelésre kiszemelt anyag atomjai közé azonos kémiai tulajdonságú, de sugárzó atomokat, akkor azok radioaktív sugárzása jelzi az adott anyag vándorlási útját.”
A második világháború alatt is dolgozott, majd családjával Stockholmba települt. 1944-ben a „radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban” indoklással neki ítélték a kémiai Nobel-díjat.
1959-ben az izotópok békés felhasználásáért megkapta az Atoms for Peaace Awards, (Az atom békés felhasználásáért) kitüntetést. Különösen büszke volt arra, hogy megkapta a Copley Medalt, amivel kapcsolatban ezt nyilatkozta: „A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek és ketten (Borh és Hevesy – a szerk.) kaptak Copley-érmet.” Gazdag munkásságát jelzi, hogy közel húsz egyetemen választották díszdoktorrá és számtalan kitüntetést kapott felfedezéseiért.
1966. július 5-én halt meg Freiburgban. 2001-ben a család kívánságára szülővárosában, Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert akadémiai parcellájába helyezték hamvait örök nyugalomra.
Hevesy György Tápiósápon
Hevesy tápiósápi tartózkodását számos innen írt levele örökítette meg. Az 1910-es és 20-as években az idillikusan békés falucskában álló kastély és a körülötte lévő park nyugalma vonzhatta ide. Gyakran érkezett a turai, Ybl Miklós által tervezett kastélyból hintón, de a tápiósülyi vasútállomásról is hintó vitte a sápi kúriába. Testvére és lánya megnyilvánulásaiból tudjuk, hogy szerette a sápi kastélyt, szívesen dolgozott, tartózkodott ott. Levelek útján szervezett tudományos találkozókat, előadásokat. Több archívumban, levéltárban őrzik leveleit, közöttük azt, amelyiket Tápiósápról küldött Panethnek 1925-ben. A képeslap felirata: „Tápiósáp, Hevessy-kastély és templom”. (Berlin Max Planck Intézet archívum)
Az 1990-es évek elején kolléganőmmel, Borbás Ágotával az iskola történetét kezdtük kutatni. Az anyaggyűjtés során a Hevesy kastéllyal kapcsolatban valaki azt javasolta, hogy dr. Wallner Györgyné tápiósülyi nyugalmazott tanítónőt keressük fel, ő sokat tud beszélni róla és az ott lakókról is. Wallnerné, Zsuzsi néni elbeszélése szerint egy igen pazar berendezésű, elegáns úriház lehetett a kastély. Elmondta, hogy gyakran járt ott a második világháború előtt, mert Hevesy Hanna a barátnője volt. Beszélt arról is, hogy Hanna testvére az a bizonyos Nobel-díjas Hevesy György, s vele is találkozott Tápiósápon, de akkor még nem volt Nobel-díjas tudós. A Nobel-díj híre Tápiósápra a közemberek számára évtizedekig nem érkezett meg. A világháború és az utána következő évtizedek politikai viszonyai másra terelték a figyelmet.
A rendszerváltást követően egyik nap a napköziben helyettesítettem. Dél körül nagy fekete autó állt meg az iskola előtt. Egy idősebb hölgy és három úr szállt ki belőle. Az udvarra érve az igazgatót keresték. Sem ő, sem a helyettese nem voltak az iskolában. A hölgy bemutatkozott, hogy ő Hevesy Hanna, s valamikor régen sokat tartózkodott itt. Kérdezte, hogy benézhetnek-e az épületbe? A napközi ebédlőjébe érve nagyon tetszett neki, hogy a megterített asztalokon terítők, porcelán tányérok, rozsdamentes evőeszközök várják ebédre a gyerekeket. A kisebb tanteremben azt mondta, hogy ez volt az ő hálószobája, s a két kis faldarab a volt fürdőszoba falának a maradványa. Benéztünk a tornaszobába és végezetül elmondta, nagyon örül, hogy egykori kastélyuk iskolaként szolgálja a falu ifjúságát. A látogatás feltehető célja a kastélyról való lemondás lehetett.
2003-ban az Önkormányzat úgy határozott, hogy a Hevesy kastély falára emléktáblát állít Hevesy György tiszteletére, mely hirdeti, hogy”ifjú korának jelentős részét ebben az épületben töltötte”, itt munkálkodott Tápiósápon a Nobel-díjas tudós. Az iskolás gyerekek évente megkoszorúzzák az emléktáblát
A Hevesy park
A kastélyt az 1884-ben készült térképen már úgy ábrázolták, hogy hatalmas park veszi körül, mely magába foglalta a jelenlegi sportpályát is. A park néhány részlete pár régi képeslapon most is látható. A botanikai különlegességeket is tartalmazó kertben tó, szökőkút, rózsalugas szolgálta a lakók pihenését, kikapcsolódását. Az óriási platán és egy mocsári ciprus napjainkban is enyhíti árnyékával a nyári hőségben alatta megpihenőket. A hatalmas tulipánfák a sportpálya építésekor, az 1950-es évek végén áldozatul estek. Toló lapos traktorokkal egyenesítették ki a talajt, a fölösleges földet elhordták. Ekkor telepítették át a kastély jobb szélénél lévő Szentháromság szobrot is a Szent István templom mellé.
A patak túloldalán lévő parkrészben az 1950-es, 60-as években a vad aljnövényzet egyre jobban elburjánzott. Nem volt már kertész, aki gondozza, ápolja a díszkertet. Amikor az 1970-es években Lázár Istvánnét választották meg az iskola szülői munkaközössége elnökének, ő gondolt egy nagyot: ez a terület játszótérnek lenne a legmegfelelőbb. Lázárné akkor az ORION gyárban dolgozott. Az ottani szakszervezeti tagoktól, vezetőktől kért segítséget, akik jöttek is. A helyiekkel együtt kapát, csákányt, fűrészt ragadtak és az elvadult növényzetet kiirtották, utakat betonoztak, homokozót kerítettek. Társadalmi munkában készítették el az űrhajót, földgömböt formázó mászókákat, hintákat, ping-pong asztalokat, padokat is, ezzel létrehozva a község akkor még egyetlen játszóterét. Az évszázados fák lombja alatt napközben a kisebbek, délután és este a nagyobbak tölthették kellemesen idejüket.
Az idő vasfoga és a rendszeres használat sem kímélete a játszóteret. Nem felelt meg már az időközben belépő EU-s szabályoknak sem, ezért az önkormányzat a park felújítását, rendbetételét határozta el. 2007 végére elkészült az új szabályoknak is megfelelő, színvonalas játszótér és egy új fahíd a Tápió fölött, hogy az iskolából, óvodából könnyebben megközelíthető legyen. Sokan kapcsolódhatnak ki, pihenhetnek a megszépült területen.
A park árnyas, ősi fái alatt vidáman játszók, pihenők vagy a kastély ajtaján belépők közül alighanem kevesen gondolnak arra, hogy száz évvel ezelőtt ugyanezen fák lombja alatt, a kastély lépcsőin egy tudós járt-kelt. Lesz-e, van-e az itt tanulók közül valaki, aki e tudós lábnyomain járva nyomdokaiba lép?
Irodalom: Kovács Lászó Hevesy György (Szombathely 2000)
Zemen Pálné
