Hogyan fogjuk kifizetni a megemelkedett rezsit? – Teszi fel a kérdést mostanában nagyon sok ismerősöm.
A kérdés minden tekintetben megalapozott, de a gázhasználat esetén különösen indokolt, hiszen a gáz ára egész Európában, így Magyarországon is az egekbe szökött. A földgáz világpiaci ára 2021 júliusa és 2022 júliusa között eltelt egy év alatt a tízszeresére (!!!) emelkedett.
Utoljára a 90-es évek elején gondolkodtunk el alaposan és tömegesen azon, hogy mivel és hogyan fűtsük az otthonainkat. A megépült települési gázhálózatok lehetőséget biztosítottak arra, hogy a korábbi fűtési megoldásainkkal szemben korszerűbb, tisztább módon gondoskodjunk otthonaink fűtéséről. A legtöbb háztartásban véget ért a fűtőolaj, a szén és a tűzifa korszaka. Nem volt ingyen ez a mutatvány, hiszen az otthonaink fűtési rendszerét „át kellett állítani” gázra. Ez gázkazán vásárlását és némi gépészeti munkát jelentett. Jól emlékszem, hogy akkoriban a hitelintézetek azonnal kölcsönökkel bombázták a lakosságot, hogy az átállást a polgárok finanszírozni tudják. A kényelem érdekében nagyon sokan éltek a kölcsönök lehetőségével és álltak át egyik napról a másikra gázfűtésre.
Ugyanakkor pontosan tudhattuk, hogy a földgáz kimerülő erőforrás, így nem biztos, hogy 20, 30, vagy 50 év múlva is rendelkezésre áll majd. 1994-től (amikor elkészült a sülysápi gázhálózat) 28 év telt el és egy újabb nagy döntés előtt állunk: mivel fűtsük az otthonunkat?
A Kormány egyelőre havi 144 m3 gázt biztosít számunkra az eddigi tarifán, azonban ha túllépjük a támogatott mennyiséget, a többletért nagyon mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. A 7,5-szeres ár mindenkit el kell, hogy gondolkodtasson: csökkentem a fogyasztásomat, vagy más fűtési mód után nézek?
Nem véletlen tehát, hogy egyre több magyarnak fordult meg a fejében, hogy a rezsiemelés miatt adott esetben akár a teljes gázfűtését valamilyen elektromos megoldással váltsa ki. Erre az egyik legegyszerűbb megoldás lehet a hűtő-fűtő klímaberendezés. Ugyanis hazánk még szerencsés helyzetben is van ebben a tekintetben, mivel a fűtési szezon nagy részében nincs annyira hideg, ami már rontana a berendezések hatékonyságán.
Miért a hűtő-fűtő klíma: Azért, mert a villany “csak” kb. duplájára drágul a kormány által meghatározott határérték felett, szemben a gáz több mint hétszeres áremelkedésével, sokaknak megoldás lehet, ha villannyal fűtenek.
Ha már van klímám – Az én klímám tud fűteni?
Minden bizonnyal a hetekben sokan nézegették saját berendezésüket, hogy az alkalmas-e fűtésre. Ezt legegyszerűbben a klíma távirányítóján tudjuk ellenőrizni: az üzemmódok között fogjuk látni, hogy a hópihén kívül, amit hűtésre használunk nyáron, van-e napocska is, ami a fűtési üzemmód.
Fontos azonban, hogy ha nemcsak átmeneti, hanem téli fűtésre is szeretnénk használni, javasolt előtte egy szakemberrel átnézetni, és a téli használat során a leolvasztásból adódó nagy mennyiségű kondenzvíz megfelelő elvezetéséről időben gondoskodni.
A ma elérhető klímakészülékek egyébként szinte kivétel nélkül rendelkeznek fűtés funkcióval, de természetesen nagyban eltérő feltételek mellett. Így, ha nemrégiben vásárolták a készüléket, nagy valószínűséggel lehet vele fűteni.
A jelenleg forgalomban lévő klímák működési elve alapján a hagyományos fűtéshez mérten, a felvett villamos energiából akár négyszer annyi fűtési energia is nyerhető, vagyis 1 kilowatt felvett villamos áramból akár 4 kilowatt fűtési teljesítmény keletkezik, ezt mutatja a SCOP a műszaki adatok között. Ha teljes fűtési megoldást keresünk, az energiahatékonyság érdekében olyan készüléket érdemes választani, amelyik A+++ energiaosztályba tartozik és a télen, leolvasztáskor keletkező kondenzvíz elvezetésére rendelkezik megoldással. Erről a telepítő tud információt adni, hisz több remek megoldás létezik erre. A mai légkondicinálók mindegyike inverteres kialakítású, azaz olyan szabályzórendszerrel rendelkeznek, amely az adott tényezők alapján tudja változtatni a leadott teljesítményt. Ennek az intelligens szabályozásnak köszönhetően jobb hatékonysággal üzemelnek, és kevesebb energiát fogyasztanak.
A hazai időjárási viszonyok egyébként kifejezetten kedveznek a klímával való fűtésnek, ugyanis a fűtési szezon jelentős része nem túl hideg, átmeneti időszakra esik. A klímák ekkor igen magas hatékonysággal melegítik fel a helyiségeket
A fogyasztása a berendezésnek – akárcsak más fűtési rendszerek esetében – nagyban függ a használat módjától, az igényelt hőmérséklettől és az épület energetikai tulajdonságaitól. Pazarló használat egy rossz épületben klímával is magas számlákat fog eredményezni. A légkondicionálók akkor működnek leghatékonyabban, ha csak szellőztetés közben állítjuk le őket, egyébként pedig szinten tartják a hőmérsékletet.
Tévhit, hogy kedvezőbb a fogyasztás, ha csak este hazaérve kapcsoljuk be a hűtést és várjuk el a légkondicionálótól, hogy hűtse le akár 15°C-kal a helyiséget minél hamarabb. Fűtés esetében is felmerülhet, hogy pár fokkal hűvösebbre állítsuk a szabályzót, míg nem tartózkodunk a helyiségben, de nagy hőmérséklet különbséget nem érdemes megengedni
A mai split klímák lényegében levegő-levegő hőszivattyúk, a levegő energiáját használják hűtésre és fűtésre is.
A hagyományos, komfort készülékek általában -15°C külső hőmérsékletig képesek fűteni, de tudni kell, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével fokozatosan csökken a teljesítményük is, és -15°C-ban már közel 50%-os teljesítményvesztéssel kell számolni, azaz az a bizonyos fűtési jósági foka, COP-ja 4 helyett például 2-3 lesz. Ez a jósági fok mutatja meg, hogy 1 kW felvett villamosenergiából mennyi hőenergiát képes leadni. Mivel a hagyományos, komfort split klímáknak csökken a teljesítménye a téli mínuszokban, ezért a legtöbb gyártó forgalmaz fűtésre optimalizált klímákat is, amelyek lényegesen hatékonyabbak, mert direkt erre a célra fejlesztett erősebb kompresszorral és egy megnövelt felületű hőcserélővel rendelkeznek. Ezek a készülékek azonban általában drágábbak is.
Vannak gyártók, ahol külön elektromos csepptálca-fűtéssel gondoskodnak arról, hogy a kültéri egységben a leolvasztáskor keletkező kondenzátum ne fagyjon oda, míg más gyártóknál ezt energiahatékonyabb módon oldották meg. A fűtésre optimalizált gépeknél sincs szükség plussz elektromos áram felvételre a csepptálcában lévő fűtőszál melegítéséhez, hanem a kültéri által termelt forró gáz gondoskodik a lefagyás elkerüléséről, a csepptálcán pedig több helyen tud elfolyni a kondenzátum, így ezeknek a készülékeknek alacsonyabb az energiafogyasztásuk.
Mennyit fogyaszt a fűtő klíma? – Ez a következő fontos kérdés.
Vajon érdemes-e klímával kiváltani a gázfűtést? A jelenlegi új, lakossági energiaárakra vonatkozó részletszabályokat figyelembe véve mindenképp.
Ugyanis a részletszabályokban meghatározott éves átlagfogyasztásig egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. villanykazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség 36 forint. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén – száz négyzetméterre vetítve és 20 Celsius-fokos belső hőmérséklet mellett – évi 360 ezer forint energiaköltséget jelenthet.
Ezzel szemben a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP) miatt 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki, ha ehhez kedvezményes tarifát (pl H- vagy B-Geo tarifa) is igénybe tudunk venni, akkor a költség akár 7-8 forintra is le tud csökkenni.
A telek egyre enyhébbek, melegszik az éghajlat, manapság Magyarország nagyvárosaiban nagyon kevés már a nulla fok alatti hőmérsékletű napok száma. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a split klímával, azaz levegő-levegő hőszivattyúval történő fűtés hatékony tud lenni, mert 7°C-g nem, utána pedig csak minimálisan csökken a klíma jósági foka (COP-ja), azaz 3-as és 4-es COP mellett 1 kW elektromos energiából 3-4 kW-nyi fűtési hőenergiát tudunk előállítani.
Kb. mennyibe kerülne klímával kifűteni egy nagyjából 100 négyzetméteres lakást?
Az áramfelvétel nagyjából ugyanannyi a klímánál fűtésben is, mint hűtésben. Az áramigényt nem a fűtendő alapterület, hanem a készülékek darabszáma és teljesítménye határozza meg. Egy 100 négyzetméteres ház esetén helyiségenként szükség van egy-egy klímára, a hálószobákba és a nappaliba, azaz legalább 3-4 db 2~3,5kW teljesítményű klímára van szükség.
Szükség lehet arra, hogy átnézzék a régi áramhálózatot, a kábeleket a falban. Jellemzően a régi, akár a 80-as években épült ingatlanoknál is elavultak a régi alumíniumvezetékek és nem bírják el a megnövekedett áramfelvételt. Villanyszerelővel előtte lehet, hogy ki kell cseréltetni ezeket a régi alumíniumvezetékeket új, réz kábelekre, és mellette az 1-szer 16 ampert is valószínűleg bővíteni kell annak, aki az egész ingatlant klímával szeretné fűteni.
Egy régebbi 100 nm-es ház esetén (2000-es évek elején épült, kis mértékben szigetelt ingatlan) a fűtési energiaigény 80 W/nm. A kb. 100 négyzetméteres ingatlan éves fűtési energiaigénye tehát körülbelül 3000-3500kWh/év ez H tarifa esetén nagyjából 70-80 ezer forintot jelent évente – a jelenleg érvényes tarifákkal számolva.
A rezsi elleni harc további lépése, ha napelemet is telepítünk és a ház által felhasznált elektromos energiát magunk termeljük meg. Ezt a kérdéskört azonban majd egy másik cikkben bontjuk ki részletesen.
Horinka László
