Január 1. Újév napja. – Gyakran búcsúztatták az óévet, s köszöntötték az újévet a bálban. Január 6. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, a farsang kezdete. Január 21. Ágnes-nap. Január 22. Vince-nap Ehhez a naphoz időjárási, termékenységi jóslás fűződik. Január 25. Pál napja, ezt a napot pálfordulónak is hívják.
Január 1. Újév
Gyakran búcsúztatták az óévet, s köszöntötték az újévet a bálban. Több helyen is rendeztek mulatságot, egyiken a rezesbanda fújta, másikon a cigányzenekar húzta a talp alá valót. Az újév hagyományos étkei kötött találhatjuk a kocsonyát, a töltött káposztát és a mákos, túrós, diós, almás, káposztás rétest.
E nap reggelén gyerekek jártak újévet köszönteni, akiknek adományt adtak a háziak. Ezzel a kis versikével már az 1950-es években jártak köszönteni az ifjak.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Arany szánkó fut a havon,
Ezüst csengő a lovakon,
Hej, délcegen, fiatalon,
Az Újév ül fönn a bakon.
Köszönti a magyar népet,
Hozzon búzát, békességet,
Rőfös kolbászt szalonnával,
Bort is hozzá száz akóval.
Nekünk is van kívánságunk:
Januárra havat lássunk,
Boldog Újévet kívánunk. (Szűcsi István)
„Újévkó szeretettel siettünk a templomba, ez a szentmise el ne maraggyon. Mert aki újévkó nem megy templomba, egísz évbe lusta lesz szentmisét hallgatni. Újévkó pízt nem szívesessen attunk ki, mert akkó egész évbe nem tudunk spóróni. Pedig újév reggelin gyüttek a gyerekek egy kis pízt keresni….A szokás, hogy férfi köszönnyön boldog újévet, mert a nő szerencsétlenséget hoz…”(Kormány Sándorné)”Újévet köszönteni csak a férfiak jártak, az asszonyok ezen a napon nem mentek sehova, ők főzték a lencsét, hogy sok pénzük legyen. Ezen a napon pénzt még a templom perselyébe sem adtak.”(Kurgyis Jánosné)
Ehhez a naphoz számtalan szokás, hagyomány fűződik, melyek közül néhányat még napjainkban is ápolnak. Ezen a napon disznót kell enni, mert az a házhoz túrja a szerencsét. Tyúkot enni tilos, mert az a szerencsét elkaparja. További tilalmak, hogy a szemetet tilos kivinni a házból, mert kidobjuk vele a szerencsét is, tilos mosni, teregetni, varrni, fonni és bármit kölcsönadni. Jobb elkerülni a családi vitákat, mert akkor egész évben veszekedni fognak.
Szerencsehozó a patkó és a négylevelű lóhere, és ha férfi jött elsőnek újévet köszönteni. Szerencsét hozó a kéményseprő is. „Kéményseprőt látok, szerencsét találok” – mondták a gyerekek, s közben megfogták ruhájuk gombját. Aki nem talált gombot, azt a másik leüthette, azaz a szerencséjét elvehette. Aki újév napján tüsszent, az jó eséllyel megéri a következő évet is.
Január 6. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, a farsang kezdete, a karácsonyfákat is ekkor szokták lebontani. A vízkereszt kifejezés a vízszentelés hagyományára utal. Katolikus ünnep: az Úr megjelenésének, a napkeleti bölcsek látogatásának és Jézus keresztségének ünnepe.
„Vízkeresztkó január 6-án gyüttek a három királyoknak fölőtözött emberek….Énekelték: Három királyok napján…. Körűbelű 1940-ig vót ez. Vízkeresztkó a templombú minden házhó kis üvegbe szentőt vizet hoztak haza. Ezzel megáldották a ház minden helyiségének a négy sarkát, Atya, Fiú, Szentlélek nevében és kérték Isten áldását, hogy távolítsa el a veszedelmet az új évbe. Vót, akihez a pap ment ki, ez nagyobb ünnep vót. Az ajtófélfára írta, hogy itt járt, ezt dátummal jelezte. Az ajtófélfán Jézus Szive képét nagy szeretettel őrizték.” (KS) „A dédapám mindig sok szenteltvizet vitt haza, mert minden nap ivott belőle, azt mondta, hogy erő van benne és hogy a szentlélek legyen vele. A szenteltvizet a párnája alatt tartotta, hogy mindig kéznél legyen.” (Kurgyis Jánosné)
A szenteltvíz az év további részében is nagy jelentőséggel bírt. Öntöttek belőle az újszülött fürdővizébe, de az elhunytat is ezzel szentelték meg. Az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt is szenteltvízzel hintették meg. Az ólakat és a benne lévő állatokat is szenteltvízzel védték a veszedelmektől.
Január 21. Ágnes-nap
„Tápiósápon egy sajátos szokást említettek ezen a napon….Ez pedig az Ágnes-köszöntő. Ágnes napján vagy estéjén a fiatalok köszöntötték egymást ily módon. A karácsonyfát feldíszítették, s azzal mentek. Vittek csokoládét is ajándékba. Az ajándék átadása előtt köszöntőverset mondtak, a visszaemlékezések szerint mindig magyarul:
Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat,
máma tartják patrónus napjukat.
Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra,
a házigazdára, a gazdasszonyára.
Éljen, éljen, éljen sokáig.” (Tápió mente néprajza)
Január 22. Vince-nap Ehhez a naphoz időjárási, termékenységi jóslás fűződik: Ha csugog a Vince, tele lesz a pince.” Ha ezen a napon esik az eső, akkor jó bortermés lesz.
Január 25. Pál napja, ezt a napot pálfordulónak is hívják, vagyis az időjárás gyökeres változását hozhatja e nap, ha ekkor szép, napos idő van, akkor még sokáig tart a tél.
Zemen Pálné
