December 13. Luca-napjához számos szokás, hagyomány kapcsolódik. Nem volt szabad ezen a napon varrni, mert bevarrják a tyúkok fenekét. Nem volt szabad semmit kölcsönadni, de főleg tojást nem, mert elviszik a fizetséget. Nem volt szabad tyúkot vágni, mert a következő évben nem tojnak majd a tyúkok. Ezen a napon a baromfikat egy hordóabroncsban etették, hogy a következő évben szét ne menjenek, maradjanak együtt a jószágok. A földre fektetett abroncsba többféle magot is szórtak, hogy jobban tojjanak a tyúkok. Luca napján az ajtókra, még a tyúk- és disznóólakéra is egy jó nagy gerezd fokhagymával keresztet rajzoltak, hogy az ártó szellemeket távol tartsák.

„Sápon egy férfi, egy legény fehér szoknyát, fehér blúzt és fehér kendőt vett magára, az arcát fehér festékkel kente ki. Több legény kíséretében eljött a fonóházakhoz. Ajándékokat: cukorkát, csokoládét hozott magával és adta fonóbeli lányoknak, gyerekeknek…..Sápon azt mondják, hogy a lucaszéket Luca napkor kellett elkezdeni csinálni, hogy karácsonyra legyen kész. Akkor elvitték a templomba, hogy meglássák a boszorkányokat….Sülyben a lucaszék készítőjét az éjféli miséről hazatérőben támadták meg a boszorkányok. Hogy ne bánthassák, mákot szórt, s így a boszorkányok nem tudták addig utolérni, amíg a mákot össze nem szedték.” (Tápiómente néprajza)

A lányok jósoltak is ekkor. 13 kis cédulára fiú neveket írtak, s karácsonyig minden nap egyet elégettek. Csak az utolsón lévő nevet olvashatták el karácsonyeste, s a rajta lévő névből következtettek, hogy olyan nevű lesz majd a férjük.

Néhányan még napjainkban is írják, hogy a Luca-naptól karácsonyig tartó 12 napon milyen az idő, mert ebből következtetnek a jövő évi időjárásra. Ezek szerint Luca-nap a januári, Ádám-Éva napja pedig a decemberi időjárást jelzi. Ha például december 16-án esős az idő, akkor áprilisban is eső várható. Luca napján egy virágcserépbe búzát ültettek, amely karácsonyra kizöldült és a karácsonyfa alá tették.