Sok sülysápi pedagógus is várja, hogy végre pont kerüljön a pedagógusbérek körüli, hónapok óta tartó ügy végére.
Kétségtelenül rá is fér az ágazatra a béremelés, hiszen sajnos ismét az átlag alatti megbecsülésben részesülnek a pedagógusok – még akkor is ha most csak az anyagi részét nézzük a megbecsülésnek.
A COVID miatti, úgynevezett „Helyreállítási terv” elfogadása az EU-s bürokrácia részéről másfél éve húzódik. Ennek a tervnek a része az is, hogy a pedagógusok fizetése jelentősen emelkedhet: néhány év alatt a hazai diplomás átlagbér 80%-ára.
De miről is szól az a bizonyos „Helyreállítási terv”?
Az összesen 2300 milliárd forintból – az egészségügy és az oktatás fejlesztése mellett – az alternatív energiaforrásokra való átállás elősegítésére is jelentős összegeket fordítana a kormány.
Miután az Európai Bizottság a héten elfogadta, a kormány nyilvánosságra hozta a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló uniós források felhasználására készült magyar helyreállítási tervet.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a szerdai Kormányinfón jelezte, hogy a hazánk által benyújtott, 5,8 milliárd euró, azaz mintegy 2300 milliárd forint felhasználását lehetővé tevő tervet a legjobbak közé sorolta a Bizottság.
A dokumentum csaknem 600 oldalon taglalja, hogy a kormány mire használná fel a vissza nem térítendő uniós támogatást, hangsúlyozva, hogy a terv nem csak a gazdasági helyreállításra, hanem a gazdaság ellenálló- képességének, fenntarthatóságának növelésére, valamint a zöld és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra is fókuszál.
A terv nyolc komponensre oszlik:
A. Demográfia és köznevelés
B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő
C. Felzárkózó települések
D. Vízgazdálkodás
E. Fenntartható zöld közlekedés
F. Energetika – zöld átállás
G. Átállás a körforgásos gazdaságra
H. Egészségügy
I. Állam és közigazgatás
A helyreállítási terv alapján a legtöbb forrást a kormány a „Fenntartható zöld közlekedésre” (558 milliárd forint) valamint egészségügyi fejlesztésekre (516 milliárd forint) fordítaná, de szintén több száz milliárd forint jutna a „Demográfia és köznevelés”, a „Magasan képzett, versenyképes munkaerő” valamint az „Energetika” címmel jegyzett fejezetekre is.
A pedagógusbérek kérdését a „Demográfia és köznevelés” fejezet tartalmazza.
A fejezetben megfogalmazott főbb célkitűzések:
• Több, mint 4000 új bölcsődei férőhely létrehozása.
• A köznevelési intézményekben az 5-8. évfolyamos tanulók részére 2in1 notebookok, 9. évfolyamtól pedig notebookok biztosítása. Ez a pedagógusok eszközeit is beleértve 579 ezer db eszközt jelent.
• A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek ellátását szolgáló intézményrendszer fejlesztése, valamint a tanári hivatás vonzerejének növelése.
• A pedagógusok bérszínvonalának tartós rendezése: a pedagógusok bérének a diplomás átlagbér 80 százalékra emelése 2025-re.
• A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása.
A következő két hétben még az Európai Tanács jóváhagyása kell ahhoz, hogy a megállapodás aláírása megtörténhessen és elháruljon az akadály a pedagógusbérek jelentős emelése elől.
Mi szurkolunk, hogy a pedagógusok anyagi felzárkóztatása megkezdődhessen! Ennek adhat zöld lámpát az Európai Tanács.
