A tápiósápi városrészen a Szent István-templom bejáratától néhány méterre található egy emlékmű, melynek kövei majd 90 év történetét őrzik. Nevezik ezt a helybeliek Országzászlónak és Trianon bástyának is, de mindenekelőtt jelképe az összetartozásnak.

A neve sokat elárul: Trianon bástya. Keletkezésének történetéhez vissza kell nyúlni1920. június 4-ig, az első világháborút lezáró trianoni békediktátumig. Az országcsonkítás fájdalma nem csak egy napra, nem is egy évre, hanem hosszú évekre gyászba borította a magyarságot határon belül és határon túl. Jelen volt az emberek mindennapi életében, de érezték, hogy az egy nemzethez tartozók összetartozása a határokon is átível.

1925-ben Urmánczy Nándor hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. E mozgalomban kiemelt hangsúlyt kapott az államot és nemzetet is jelképező nemzeti zászló, mely a színeivel is érzelmeket fejezett ki. A piros a „hazáért hullatott magyarok vérének”, a fehér, a „magyar becsületnek”, a zöld a „jövőbe vetett reménynek” adott új értelmet. A zászlót tartó rúdnak épített környezetet terveztek.

Az első Ereklyés Országzászló közadakozásból valósult meg, 1928-ban avatták fel Budapesten. Ez egyben mintaként szolgált a későbbi országzászlók létesítéséhez. Az emlékmű templomi szószéket mintázott. Talapzatába a 72 vármegyéből származó földet helyeztek el szimbolizálva, hogy az egy nemzethez tartozó magyarok összetartoznak akkor is, ha határok választják el őket egymástól. A 20 méter magas zászlórúdon a nemzeti lobogó fél árbócra eresztve lengett a gyász jeleként. A zászlón a Nagy-Magyarországot jelképező angyalok tartotta címer volt „ÍGY VOLT – ÍGY LESZ!” felirattal.

Az országzászló avatás mozgalommá vált az országban. A központi országzászlónál iktatták be és innen indították útjukra az ország különböző helységeibe a nemzeti lobogókat. A két világháború között, alig másfél évtized alatt körülbelül ezer helyen avattak országzászlót, így fejezve ki a trianoni döntés elleni tiltakozást.

Tápiósáp is csatlakozott az országzászló mozgalomhoz. ”A mozgalom élén Joó Antal vármegyei bizottsági tag, tápiósápi plébános és Pálffy Károly tápiósápi főjegyző állottak, akik a hazafias érzésű község áldozatkészségéből építették fel a gyömrői járás első országzászlóját.”  A község vezetősége a domb tetején, a Szent István templom előtti kis téren jelölte ki a helyét, így az emlékmű szinte az egész faluból látható lett. A kőből bástyát formázó építmény közepén helyezték el a zászlórudat, a bástya déli falába pedig a magyar címer került.

Az Országzászló egy 1940-es képeslapon.

Ezt az országzászlót hetvennegyedikként 1933. október 25-én avatták fel. Az avató ünnepség zenés ébresztővel kezdődött. A templom körül gyülekezett a falu apraja, nagyja. A községházára érkező vendégek között ott voltak a szomszédos települések elöljárói, az első világháború veteránjai, a Vitézi Rend tagjai, gróf Teleki László és Bognár József nagybirtokos, országos méltóságok és az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának elnöke. Az eseménynek különös jelentőséget adott, hogy József királyi főherceg, a volt szegedi 46. közös gyalogezred volt parancsnoka is részt vett. „Pontban 10 órakor érkezett meg József főherceg, vitéz Dréhr Endre százados szárnysegéd kíséretében, akit a község határában felsőkubini Meskó Rudolf gyömrői járási főszolgabíró üdvözölt. Több autó és hintó szállította az előkelő vendégeket…”.

„A fogadás után az előkelőségek a zsúfolásig megtöltött plébániatemplomba vonultak… ahol a hétköznap ellenére sokezer főnyi, ünneplőbe öltözött közönség, gazdák, a környék kiküldöttei, leventék, frontharcosok és sokszáz iskolai növendék sereglett egybe. Dr. Fólia tábori főesperes nagy papi segédlettel mondott szentmisét és áldotta meg az új zászlót, majd Joó Antal plébános vázolta hitszónoklatban a magyarság isteni rendeltetését az ezeréves határok között.”

A szentmise után az egyházi és világi méltóságok kivonultak az új országzászlóhoz, ahol „József kir. herceg ünnepi beszédet mondott. Az Országzászlónak a nemzeti életben való mindenekfölötti jelentőségéről szólt, majd emelt hangon jelentette ki a nemzet meg nem alkuvó küzdelmének szükségét a trianoni békeparanccsal szemben, amelybe soha bele nem nyugszunk.  Ezután Nagy-Magyarország gondolatának jelképében elhintette az ereklyeföldet az új Országzászló körül… majd a nagyszámú közönség lelkes éljenzése közepette fölszaladt a zászló — egyelőre csak félárbócra.”

Buzdító, lelkesítő beszédet mondott még Udmánczy Nándor, Sepkés Sándor országgyűlési képviselő, a helyi bizottság részéről pedig Pálffy Károly főjegyző. „A levente zenekar Hiszekegye és a helyi alakulatok tisztelgő elvonulása fejezte be a lélekemelő irredenta ünnepséget.”

”Az ünnepély után József főherceg megtekintette a Szent Vincéről nevezett apácák rendi házát (szerk.: a Sőtér kastélyban lévő zárdát) és nagy megelégedéssel szemlélte meg a vezetésük alatt álló óvódisták bájos, alkalmi játékát.”

A felavatását követően a tápiósápi országzászlónál ünnepségeket rendeztek a két világháború között különböző alkalmakkor, általában március 15-ét és Szent István napját méltó keretek között ünnepelték meg.

Nemzeti Összetartozás napi megemlékezés az országzászlónál 2019-ben

Magyarország a II. világháborút a vesztes oldalon fejezte be. Az országzászló mozgalom is véget ért. Az új hatalom vezetői az országzászlókat bontani kezdték. Érdekes módon a tápiósápi ereklyés országzászlót nem bontották le a második világháború után, napjainkig eredeti helyén áll. 2010-ben az országgyűlés június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjának nyilvánította, azóta több megemlékezés is volt e napon a tápiósápi Országzászlónál.

Irodalom: korabeli hírlapok

 

Zemen Pálné

[contact-form-7 404 "Nem található"]