„Tápió-Süly, magyar falu, Pest Pilis megyében, egy gyönyörű völgyben,…Tápió-Sáp falu szép és tágas völgyben fekszik”– írta Fényes Elek 1837-ben a két faluról. A völgy közepén kis patak, a Tápió csordogál, a sülyi völgybe érve jobb partjánál hét dombnak nyaldossa a lábát. Mesébe illő táj, van itt Leányvár, Sárkány völgy, Sárkány hegy. Városunk jelképes körbe járására hívom az olvasókat, első szakaszban ezt a hét hegyeket és völgyeket járjuk végig.
Egykoron az itt lakók tudták az egyes dombok (melyeket hegynek neveznek még napjainkban is), és völgyek nevét. A régi elnevezések miről árulkodnak nekünk, ma itt élőknek, mi maradt meg az elnevezésekből mára, hogyan alakult a táj? Van azért némi segítségünk a nevek felidézésére. Az Országos Levéltár Térképtárában őriznek egy eredeti kéziratos birtoktérképet, melynek keletkezési éve 1808. Az Eszterházy, Keglevits és Sőtér család tápiósülyi birtokainak helyét mutatja. A térképen az egykori helységhatárokat és külterületi elnevezéseket is feltüntették, melynek segítségével a hét dombot és a köztük húzódó völgyeket végig járjuk a térképen feltüntetett nevek szerint.
A túrát kezdjük a sülyi városrészből, az ófaluból indulva a Szőlő utca végéről! Ez a terület Tápiósüly legrégebben lakott része. Az utcáról balra tekintve szelíd domboldal látható, a Napló hegy, (1) melynek egy későbbi elnevezése Oldalhegy. Talán azért kaphatta ezt a nevet, mert a másik hathoz képest kissé távolabb van és oldalirányban terül el. A szecsői határtól a napsütötte Melegvölgyig (A) húzódik. A Melegvölgyben ma lakópark található.
A Fő úton haladjunk tovább! A Kisboldogasszony templomtól délre megpillanthatjuk a Papszököllő hegyet (2). Beszédes a neve, egy legenda is fűződik hozzá. A tatárok és a törökök elől menekülő papok és szerzetesek a hegy alatti alagúton (vagy a hegyen keresztül) szöktek el üldözőik elől. Az alagút, ha volt is, ma már nem létezik. Bejárata talán a parochia udvarán lévő pincében lehetett. Erre utal Fényes Elek 1837-ben Magyarország leírása című művében: „az igen régi kath. paroch. templom, melly még a’ 13-ik században épült; egy hegybe beásott goth boltozatu üreg”.
Utunkat a Kisboldogasszony templomnál a régi, Úriba vezető úton folytatjuk. Jobbra a temető, majd a Golyófogó mellett haladunk el. Utóbbi neve arra utal, hogy a katonai barakkban állomásozó katonák itt végeztek lőgyakorlatokat a 2. világháború előtt. Az első kanyarnál elérjük a Hajigácsónak nevezett területet. Itt 1944-1957 között a mendei téglagyár fiók üzeme működött, sok helybeli házhoz égettek itt téglát. A területet később szemétbányának használták. A dombra felkaptatva érjük el a temető másik bejáratát. Innen érdemes szétnézni, mert szinte egész Sülysáp a lábunknál hever.
A kanyargós úton elérünk a következő hegy, a Hosszú hegy (3) tetejére. Itt most a Csillagda épülete áll, nem messze tőle pedig egy korszerű napelempark termel villamosenergiát. A hegy északi csúcsán épült meg a városunk vízellátását biztosító víztározó.
A régi Úriba vezető úton elérjük az új Úri utat, mely egy tágas völgyet szel ketté. A régi térképen a terület neve Hosszú hegy völgy (B) és útnak, házaknak nyoma sincs. Városunk ezen része a XX. század második felében népesült be. A völgyet balról a Közép hegy (4) határolja, ami talán azért kapta ezt a nevet, mert középen helyezkedik el a dombok vonulatában, tőle jobbra és balra is 3 hegy van. Ennek a tetején állt „egy régi sáncz és vár-omladék, melly Leányvárnak neveztetik” – írja Fényes Elek. A völgyön végig haladva vissza érünk a 31-es útra, itt nyugati irányba haladunk tovább.
A következő szép tágas völgynek az 1808-as térképen nincs neve, csak azt tudjuk meg róla, hogy a pap, kántor, harangozó és nótárius földjei voltak. A völgy közepén egy bővizű forrás vize folydogált a patak felé. A hozzá fűződő legenda szerint az ott aratók megszomjazva inni mentek a forráshoz és a vízbe tekintve a Szűz Máriát látták benne. Egy másik elbeszélés szerint egy Úri községből arra járó asszonynak jelent meg a forrásnál a Szűzanya. A jelenések miatt kapta ez a terület a Mária völgy (C) nevet.
A negyedik hegy a Nagy állás hegy (5). Elgondolkodtató a neve. Egy országosan fontos út mentén milyen történelmi megállást őrizhet ez a hely? Tatár, török sereg is elvonulhatott és megállhatott itt… Később, az 1900-as években ezt a területet a sülyi emberek Juh állásnak nevezték, ami juhtenyésztésre utalhat.
A Tzirok völgyben (D) (egykori tulajdonosa után nevezik Bartos völgynek is) és a Tzirok hegyen (6) a neve szerint cirkot termeltek. A cirok magját állati takarmányozásra, virágbogát seprű készítésére, vastagabb szárát tüzelésre használták.
A Buzbokor völgy (E) és a Buzbokor hegy (7) nevéről nem maradtak emlékek. Az 1960. évi népszámláláskor Tápiósüly külterületeinél Buzbokor helyen 2 fő, Cirokvölgyben 16 fő, Hosszúvölgyben 8 fő lakott.
Az utolsó völgy a falu határában a Sárkány völgy (F), de hívták Szele völgynek is. Itt elértük a falu határát jelölő Sárkány hegyet. Meredek, művelhetetlen az oldala. Tündérmesét idéző neve Sárkányrúgás és Sárkányszakasztás néven is előfordul a 18. század elején az okiratokban.
A túracipőket ne tegyük nagyon el. Folytatjuk.
Zemen Pálné
