Február elején megkezdődött hazánkban a regisztráció alapú oltás, amiben a háziorvosok is közreműködnek. Első körben a 60 év felettiek, ezen belül is a legidősebbek kaphatják meg az oltást.
Segíti, és egyben bonyolítja is a helyzetet, hogy többféle oltóanyag áll rendelkezésre. Például az AstraZeneca vakcináját biztonsági okokból a 60 év alatti regisztrált, krónikus betegséggel küzdők kapják majd. Ebből a készítményből is két dózis kell, 4-12 hét különbséggel. Az oltóanyag 2-8 Celsius-fokon tárolható, így „kezelése” könnyebb, mint az eddig alkalmazott vakcináké.
A Pfizer vakcinája a -70 Celsius-fokos tárolási hőmérséklet miatt eddig csak az oltópontokon volt elérhető, de tudomásunk szerint egyes háziorvosi körzetek ezen a héten már kaptak ebből az oltóanyagból.
Hazánkban engedéllyel rendelkezik még az előzőekben ismertetett oltóanyagok mellett a Moderna és a Szputnyik V vakcina is.
A sülysápi háziorvosi praxisok ezen a héten az AstraZeneca oltóanyagából kapnak körzetenként 10-10 fő oltásához elegendő mennyiséget, így a napokban helyben is megkezdődik az oltás.
A sülysápiak közül természetesen az egészségügyi dolgozók és az Estikék Idősek Otthona lakói és dolgozói már korábban megkapták az oltást, sőt az elmúlt szombaton a 60 év feletti korosztályból már többen az oltóponton szintén részesültek az oltásban.
Többen megkerestek az elmúlt időszakban azzal a kérdéssel, hogy megtagadhatja-e a háziorvos az oltás beadását, illetve kötelezhető, utasítható-e az orvos a 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet 6/A. §-a alapján engedélyezett vakcina beadására? Ha igen, akkor ki utasíthatja erre? Megtagadható-e ez valamilyen okból, például a gyógyítás szabadságára hivatkozással vagy lelkiismereti okból? A Magyar Orvosi Kamara állásfoglalása szerint az oltóorvosokat a felettük utasítási joggal rendelkező munkahelyi vezető, illetve ennek hiányában az egészségügyi hatóság utasíthatja bármilyen olyan koronavírus-vakcina beadására, amely a hatályos magyar jogszabályok alapján került engedélyezésre, így a 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet 6/A. §-a alapján engedélyezett vakcinák használatára is. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a Pest megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztálya rendelkezik olyan jogosítvánnyal, amellyel a háziorvosok „meggyőzhetők”.
Az orvos ugyanakkor az oltás beadását megelőzően tájékoztathatja a pácienst arról, hogy melyik vakcinát milyen eljárásban engedélyezték, így arról is, ha valamelyik vakcina engedélyezésére a szokásos eljárástól eltérő módon került sor. A tájékoztatáshoz való jog ugyanis az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. §-a alapján megilleti valamennyi pácienst, így tulajdonképpen ezzel kapcsolatos tájékoztatás az orvos részéről kötelező is. A páciens e tájékoztatás alapján kerülhet abba a helyzetbe, hogy – az egészségügyi önrendelkezési jogával élve – megalapozott döntést hozhasson arról, kéri-e a szóban forgó vakcina beadatását. Ez az ún. tájékozott beleegyezés, amelyet az Eütv. 15. § (3) bekezdése kifejezetten nevesít.
Ha azonban a páciens úgy dönt, hogy kéri a vakcina beadatását, az orvos ezt nem tagadhatja meg lelkiismereti vagy más okokra hivatkozva.
Az orvosnak ugyanis nem tartozik a hatáskörébe a meglévő engedély megalapozottságának felülvizsgálata – írja a Magyar Orvosi Kamara.
Amennyiben tehát az orvos megtagadja az oltás beadását, akkor azzal munkavégzési kötelezettségét megszegi, és így számolnia kell az ebből fakadó (minimálisan) munkajogi jogkövetkezményekkel.
