Egyházi építményekkel kapcsolatban viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk. A püspöki látogatások alkalmával készült jegyzőkönyvekben, a Canonica Visitatiokban és a plébánia történetét leíró Historia Domusban részletes leírást találunk évszázadokra visszamenőleg mind az épületről, mind a lakóiról, de a faluval kapcsolatban is olvashatók érdekességek. Ezen okmányokat kézzel írták és latinul. Dr. László J. Vid ferences ny. gimn. igazgató fordította le. A tápiósápi História domust 1744-1883-ig olvashatjuk, a 2. kötet jelenleg valahol kóborol a hívek között.

Az 1716-os püspöki látogatás alkalmából készült jegyzőkönyv már megemlíti, hogy Alsósápon (a Sőtér kastély környéke) kicsi, de elegáns módon megépített templom van, mely boltozattal van ellátva. Két ajtaja van. Kórusa fából készült és festett. Főoltára befejezetlen. A főoltár közepén Szüz Mária képe van. A templomot „Sütör Ferenc” építtette. Megemlíti még, hogy Felsősápon – Tápiósáp nyugati határa és Kisteleg közötti részen, a Tápió patakocska jobb partján – is van egy régi kőből épített templom, melynek állnak a falai és kriptája is van. Az 1733-as látogatás szerint az alsósápi, fából készült kápolna már régóta romos. Sőtér Gábor anyagi helyzete azonban megengedte, hogy jóval nagyobb templomot készíttessen. Az új templomot a kastélytól északra eső dombra az alsósápi, már romos kápolna helyére terveztette. A szájhagyomány szerint a felsősápi templom köveit is felhasználták.

1748-ban „…tekintetes és igen előkelő Sőtér Gábor úr, … Tápiósáp faluban saját vagyonából Szent István király tiszteletére díszes templomot építtetett”. A községen kívül, a hegyen kelet felé, száraz és tűzbiztos helyen, szilárd anyagból kezdte építtetni, de befejezni nem tudta, 1752-ben meghalt. Az építését özvegye fejezte be 1759-ben. Az építkezésről a templom főoltárának bal oldali falába illesztett fehér márványtábla tanúskodik, melynek közepén a Sőtér címer látható. A latin felirat fordítása: „Szent István apostoli király tiszteletére rakta ezt a templomot a kiváló férfi Sőtér Gábor, a királynak építette, az apostolnak ajánlotta fel, hogy benne a király is tisztelettel és az apostol is kegyelettel tiszteltessék”.

Az építkezésről a templom főoltárának bal oldali falába illesztett fehér márványtábla tanúskodik, melynek közepén a Sőtér címer látható.

A templom barokk stílusú, főoltára fából készült, az oltárképet ismeretlen szerző festette, Szent István királyt ábrázolja, amint koronáját felajánlja a Boldogasszonynak. A főoltárt, a keresztelőkutat, a négy oldaloltárt a Sőtér család tagjai adományozták. A szentély kupolájának freskója a Szentlélekből kiáradó hét szentséget ábrázolja, a többi mennyezeti freskón a Miatyánk szövege olvasható. Búcsúja augusztus 20-án van.

1789-ben kívülről, belülről megújítják. Azóta tetőzetét, tornyát kívülről is többször renoválták. 1920-ban a temetőből kialakították a templom körüli teret. (Itt eddig sírok voltak.) 1931-1932-ben kívülről, belülről renoválják. A II. világháború idején bombatalálat érte a tornyot, a tetőzetét ki kellett javítani. A templomot többször kirabolták és értékes szobrokat, festményeket, gyertyatartókat vittek el.

A harang, ha megkondul, a templomba hívogat, Istent dicséri.

A torony lakói a harangok. Ezeknek is történetük van. Egykor a harangok irányították a mindennapi élet ritmusát, ezért fontos volt, hogy a toronyban legyen, ha lehet több harang is. Harangoztak hajnali 5, déli 12 és este 8 órakor, misék alkalmával, ha nagy vihar közeledett, de harangszó figyelmeztetett a tűzvészre is. A halálesetet is jelzi a harang. Ha férfi halt meg, akkor 3-szor 2 percig, ha nő, akkor csak 2-szer 2 percig, ha gyerek, akkor 1-szer 2 percig szól a kis lélekharang, majd férfinak, nőnek, gyereknek 4 percig (1 vers) a nagy és kicsi harang együtt.  A harangozási rend az évszázadok során csak annyit változott, hogy régen a harangozó a torony aljáról kötelekkel húzta a toronyban lévő harangokat, napjainkban már elektromosan, programozva működnek.

Az 1829. évi kánoni látogatás alkalmából készült jegyzőkönyv szerint a Szent István templom tornyában három harang lakik.

– Szentháromság tiszteletére öntette Sőtér Franciska 1777-ben. Súlya négy mázsa.

– Nagyboldogasszony tiszteletére öntetett harang 120 kiló, Sőtér Gábor ajándéka.

– Szent Imre és Szent Flórián tiszteletére öntették az 1817. évi gyűjtésből, 102 és ¼ kiló.

Jelenleg két harang szolgál a toronyban

A nagyobbik felirata:

114 évig DICSŐÍTETTEM AZ ISTENT UTÁNA ÚJJÁ ÖNTÖTT SLEZÁK RÁFAELNÉ BUDAPESTEN 1960-BAN SZENT ANNA KÖNYÖRÖGJ A TÁPIÓSÁPI HÍVEKÉRT

Szent Anna harang

 A kisebb, lélekharang feltehetően a Sőtér Franciska által adományozott, Szentháromság tiszteletére öntetett harang. A harang palástján látható a Szentháromság, a Sőtér címer és Szűz Mária a gyermek Jézussal domborművek.

Felirata: IN PEST ANNO I774 JOÁNNES ROHLI COSS MICH IN

A lélekharang

A Sőtér címer a harangon
A Szentháromság a harangon
Szűz Mária a gyermek Jézussal

Irodalom História Domus

Zemen Pálné