Tapasztalataim szerint sok lakásfelújítást tervező család nincs tisztában azzal, melyik költségtípusra mekkora állami támogatást vehet igénybe a január 1-jén elindult otthonfelújítási támogatás keretében, illetve egyáltalán milyen munkákra igényelhető a támogatás. Ezért most ezt tisztázzuk.
Nem szabad elfelejteni, hogy a munkadíjról és az anyagköltségekről szóló számlák mellett vállalkozói szerződést is minden esetben csatolni kell a kérelemhez.
Először érdemes azt tisztázni, hogy kik kaphatják meg egyáltalán a támogatást?
Minden olyan szülő, aki legalább egy gyermeket nevel. Nagy lehetőség, hiszen az eddigi támogatásoktól eltérően (CSOK, babaváró) a házaspároknak és az élettársaknak csak az egyik tagja is igényelheti, amennyiben csak ő felel meg az igénylési feltételeknek. Tehát, az a házastárs, aki nem felel meg az igénylési feltételeknek, kihagyható az otthonfelújítási támogatás igényléséből, ha külön lakcímen lakik.
Ki minősül gyermeknek?
- a 12. hetét betöltött magzat
- a 25. életévét be nem töltött gyerek
- a 25. életévét már betöltött, de tartósan beteg vagy megváltozott munkaképességű személy
A 25 év alatti gyerekek esetén, az 518/2020 rendelkezésben eddig leírtak és a Magyar Államkincstár (MÁK) állásfoglalások alapján, az igénylésnél nem számít, hogy a gyermek dolgozik-e. Csak az, hogy az igénylővel egy háztartásban éljen.
Nagyon fontos, hogy a támogatás utólagos finanszírozású, azaz a teljes felújítási munkálat költségeit saját zsebből kell megfinanszíroznod. A támogatást pedig utólag kapod meg a Magyar Államkincstártól. Ha szeretnéd a teljes támogatást igénybe venni, de nincs meg hozzá a szükséges önerőd, akkor kedvező feltételekkel juthatsz hitelhez, ennek részletit azonban itt most nem részletezem.
Milyen feltételeknek kell megfelelned?
A támogatás igénylésének egyik alapfeltétele, hogy az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő minimum 1 éve – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatos TB-jogviszonnyal rendelkezzen.
A lakásfelújítási támogatás igénylésénél a folyamatosság igazolásához az 1 éves külföldi jogviszony is elfogadható, de az igénylés pillanatában az igénylőnek már magyar TB-jogviszonnyal kell rendelkeznie.
Mikortól él a lakásfelújítási támogatás és meddig vehető igénybe?
A lakásfelújítási támogatás 2021.01.01 után lép életbe és 2022.12.31-ig vehető igénybe. Azaz a legelső elfogadható számla keltének 2021.01.01 utáninak kell lennie. A legutolsó elfogadható számla kifizetésének pedig legkésőbb 2022.12.31-ig meg kell történnie.
Az otthonfelújítási kölcsön 2021.02.01-től igényelhető. Aki igényli az otthonfelújítási kölcsönt, az legkorábban 2021.03.01-én adhatja be a lakásfelújítási támogatás iránti kérelmét a MÁK-nál.
A lakásfelújítási támogatás igénylésének benyújtására mennyi idő áll rendelkezésre?
A lakásfelújítási támogatás a lakáson végzett építési munkák befejezését és a legutolsó számla kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelheted. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.
A felújítási munkálatok elvégzésére mennyi idő van?
Ha önerőből finanszírozod a felújítást, akkor legkésőbb 2022.12.31-ig le kell adnod az igényléshez a kifizetett számlákat. Tehát minden munkálatot 2022.12.31-ig be kell fejezned és ki is kell fizetned a számlákat.
Aki igényli az otthonfelújítási hitelt (3%-os hitel), annak a felújítás számláit maximum a kölcsön folyósításától számított 1 éven belül be kell nyújtania a bankba. Tehát aki igényli a hitelt, annak 1 éve van befejezni a felújítást.
Milyen ingatlanok esetében vehető igénybe a lakásfelújítási támogatás?
Az ingatlannak Magyarország területén kell elhelyezkednie. Az ingatlan-nyilvántartási besorolása lakásnak vagy lakóháznak kell lennie, valamint elfogadható a tanya, vagy a birtokközpont lakáscélú épületei is.
Az igénylő lakóhelyének milyen előírásai vannak?
Az igénylőnek, vagy igénylőknek és az igényléshez szükséges egy gyermeknek legalább egy éve az adott ingatlanban kell lakniuk az igénylés beadásához számítva. Ez alól a szabály alól három kivétel van:
- ha 12 hetes magzat vagy egy évnél nem régebben született gyermek után igényled a támogatást, akkor a gyermeknek nem kell egy éve az ingatlanba laknia,
- ha a felújítási támogatással érintett lakás tulajdonjogát a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül szerezted meg, akkor nem kell az egy éves ottlakási szabálynak megfelelned, hiszen nem is tudsz, mert előtte nem volt a tied. A tulajdonjog megszerzése lehet vásárlás, ajándékozás vagy öröklés.
- ha a felújítási támogatással érintett lakóingatlant saját telketekre építitek és még nem volt használatba vételi engedélyed, ilyenkor nem a telek tulajdonszerzési dátumát kell vizsgálni, hanem az építési telken felépült ház ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének a dátumát. Tehát akkor tudsz bejelentkezni hivatalosan, ha az ingatlant már átminősítették telekről lakóházzá. És ilyenkor nem kell ott laknod az igénylés pillanatában már egy éve, hiszen az átminősítés előtt nem is tudtál volna ott lakni.
Milyen előírások vonatkoznak az ingatlan tulajdonosi szerkezetére?
Az igénylőknek és kiskorú gyermekeiknek legalább 50%-os mértékű tulajdonjoggal kell rendelkeznie a felújítandó ingatlanban, ami be is van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.
Nézzünk példákat a könnyeb érthetőség kedvéért:
- anyuka egyedüli 100%-os tulajdonos: OK
- apuka egyedüli 100%-os tulajdonos: OK
- gyerek 100%-os tulajdonos: OK (amennyiben a gyermek még kiskorú)
- anyuka 50%, apuka 50%: OK
- anyuka 50%, nagymama 50%: OK (még akkor is, ha nagymamának anyuka részén haszonélvezete van)
- anyuka 50%, anyuka bátyja 50%: OK (még akkor is, ha a nagymamának és a nagypapának mindenen haszonélvezete van)
- anyuka 10%, apuka 10%, gyermek 30%: OK (amennyiben a gyermek még kiskorú)
Tehát minden verzió jó, ahol a szülőknek és a kiskorú gyermekeiknek együttesen megvan a minimum 50% tulajdonrészük. A nagykorú gyermek tulajdonrésze sajnos nem vehető figyelembe. Függetlenül attól, hogy 25 éves koráig igényelhető rá a támogatás.
Osztatlan közös tulajdonnál (például: ikerház) a használt területhez tartozó tulajdoni hányad 50%-a szükséges a fentiek szerint. Ilyen esetben ügyvéd vagy közjegyző előtt kötött használati megosztási megállapodásra van szükség.
Mire kell figyelni a költségek megoszlásával kapcsolatban?
Fontos tudni, hogy nem lehet csak munkadíjjal és csak építőanyaggal pályázni a támogatásra. Egyikre sem jár állami támogatás, ugyanis nemcsak az olvasható az 518/2020. rendeletben, hogy
- „a támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint” (vagyis az állami támogatás akár már 6 millió forintos beruházással maximalizálható), hanem az is, hogy
- „a támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet”.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
- a maximális, 3 milliós állami támogatásnál mindkét költségtípus számlaösszegének el kell érnie a 1,5 millió forintot: a számlaösszegek 1,5-4,5 milliós megosztása tehát már megfelelő ehhez. Természetesen mindkét költségtípus lehet ennél magasabb is, de erre az összegre már nem jár plusz támogatás,
- egy 2 millió forint összegű állami támogatás igénybevételéhez mindkét költségtípus számlaösszege el kell, hogy érje az 1 millió forintot, egy 1,0-3,0 milliós költségmegosztás tehát már megfelelő ehhez,
- ha pedig valaki például 900 ezer forintnyi állami támogatást tud igénybe venni, akkor mindkét költségtípusról legalább 450 ezer forintos számlát kell benyújtani, megfelel már például egy 450 ezer – 1,350 ezer forintos megosztás.
A támogatás vállalkozási szerződés alapján idén vagy jövőre megkezdett felújításokra igényelhető, méghozzá a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig. 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozási szerződés(eke)t kell mellékelni a kérelemhez, amelyek részletesen meghatározzák a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat és azok díját. Amennyiben a szükséges anyagokat is a vállalkozó biztosítja az igénylő részére, akkor anyagköltség és vállalkozói díj szerinti bontásban kell ezt megtenni. Az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeiről, illetve a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokról szóló számlák, valamint az átutalással teljesített számlák esetén a kifizetést igazoló dokumentumot is csatolni kell.
És nem árt azzal is tisztában lenni, hogy milyen célokra, milyen munkálatokra lehet igénybe venni a támogatást?
Az alábbi munkálatokra igényelhető a támogatás:
- víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
- fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
- fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
- az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
- a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
- tető cseréje, felújítása, szigetelése,
- égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
- klímaberendezés beépítése, cseréje,
- napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje (napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget.)
- belső tér felújítása, ideértve a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, a galériaépítést, a belső lépcső kialakítását és cseréjét, a szaniterek beépítését vagy cseréjét, a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét, a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását, a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
- a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
- kerítés építése,
- gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
- terasz, loggia, erkély, előtető építése,
- térburkolat készítése, cseréje,
- télikert kialakítása,
- amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül, meghatározott akadálymentesítési munkák,
- alapozási szerkezet megerősítése, valamint
- beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
- használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.
