Tápiósüly és Tápiósáp is igen kicsi faluként kezdte újkori életét. Az 1700-as évek elején még az egy-egy utcás településekből jutottunk a mostani állapothoz. Városunk mai arculata az elmúlt évszázadok alatt alakult ki, a településrészek neve a népesség gyarapodásával változott. Kezdetben elég volt az Alvég és Felvég elnevezés, de ahogy egy újabb területet benépesítettek, annak új nevet is adtak az ott lakók. A falu határában lévő földjeiket is elnevezték.

Most Tápiósüly hagyományos bel- és külterületi elnevezéseit vesszük sorra: Dósa-hegy, Szugja, Lövölde, Tól, Barak, Új-sor, Tökföld, Kenderföldek, papi birtokok, Újtelep, Zsellérpaskom, Lecseföldek, Nagy Pista-hegy, Melegvölgy, Hajigácsó, Bora-gödör, Kaloda-dűlő, Jegyző-föld, Csincsa, Juhállási-dűlő, Középső-dűlő, Sűrei-földek, Nádas-föld, Rövid-dűlő, Sűrűpuszta, Erdőalja, Golyófogó, Papszököllő, Sűrei-szőlő, Két vedres kúti-dűlő, Cirok-hegy, Mária-völgy, Bella-völgy. Szőlősnyaralón: Paskom, Moller-tanya, Öregasszony-tanya, Lancfeld-tanya.  (K.S. alapján)

A részek neve gyakran igen beszédes, utal a terület helyére (hegy, völgy), tulajdonosára (Nagy Pista hegy, Bella völgy, Moller tanya). De követni tudjuk például a település növekedését: a mai Malom utcának (régen Gőzmalom utca) az 1800-as évek végén még Új sor volt a neve, vagy a mai Szent Imre út és Vasút út közötti részt Új telepnek nevezték az 1920-as, 30-as évektől. Következtethetünk a termelt növényekre is: Kenderföld, Tökföld. De vajon honnan kapta a nevét a Hajigácsó, a Lövölde, a Golyófogó, Mária völgy vagy a Papszököllő? Ezekre a kérdésekre majd következő cikkeinkben keressük a választ.

                                                                                                          Zemen Pálné