Igen, érdemes. Mi az, hogy! Nagyon is! Különösen úgy, hogy támogatást is igényelhetsz hozzá.
Jövőre ugyanis már januártól elindul a családok otthonfelújítási programja, ami 50%-os, maximum 3 millió Ft-os támogatást biztosít, a legalább egy gyermeket nevelő családoknak. A hírek szerint azonban lesz egy másik lehetőség is, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt majd napelemes rendszerek telepítéséhez. Az újfajta támogatás várhatóan 2021 júliusától lesz elérhető, azonban a jogosultak pontos köréről, a támogatási intenzitás mértékéről és a támogatható rendszerek felső teljesítményhatáráról még nincs döntés.
Aki támogatás nélkül szereltette fel a napelemeket a házára, az azzal számolhatott, hogy kb. 10-12 év alatt megtérül a beruházása, azaz a teljes villanyszámlát lenullázó rendszer bekerülési értéke megegyezett 10-12 év villanyszámlájának összegével – ha nagyon egyszerűen közelítjük meg a dolgot.
A családok otthonfelújítási támogatásának segítségével 50%-os kedvezményt kaphatunk a telepítésre, ami lényegében a felére, azaz 5-6 évre csökkenti a megtérülési időt, hiszen a kezdeti beruházási költségünk a támogatásnak köszönhetően megfeleződik.
Azt is tegyük hozzá, hogy a napelemes rendszerek szabályozása körül is változások várhatók és e miatt érdemes igyekeznie annak, aki komolyan gondolkodik egy ilyen rendszer telepítésén. Nevezetesen az úgynevezett „szaldós napelem-elszámolás” 2024. januárjától már nem lesz elérhető, tehát még három év áll rendelkezésünkre, hogy ilyen elszámolásra kössünk szerződést áramszolgáltatónkkal.
A szaldó elszámolás:
A háztartási napelemes rendszerek tulajdonosai és az illetékes áramhálózati cég évente egyszer számolnak el egymás felé, mégpedig ún. szaldó elszámolással. Vagyis a szolgáltatótól vételezett és a és a fogyasztó által a hálózatra visszatáplált energia különbségével számolnak el egymással – évente egyszer. Ennek előnye, hogy a napsütéses időszakban megtermelt többlet energiát átadhatjuk a szolgáltatónak és amikor nem süt a nap, visszavehetjük. a Így lényegében a napelemes háztetők “mikroerőműves termelői” a pillanatnyi fölöslegüket ingyen tárolhatták be/fel a hálózatra, és az sem, hogy onnan azt a fogyasztási igényük szerint, ingyenesen visszavételezhetik.
Ez alapján a 2024-es dátum úgy is értelmezhető, hogy a lakosság három évet kap arra, hogy eldöntse: belevág-e egy efféle energetikai-, és ingatlanfejlesztésbe. Mert ami aztán ennek helyébe lép, az nem lesz ennyire fogyasztóbarát.
Itt azért érdemes azt is megjegyezni, hogy a szaldó elszámolás lényegében ingyenes „tárolókapacitást” biztosított a felhasználóknak azzal, hogy a megtermelt fölöslegüket a szolgáltatónál „elraktározhatták” a rosszabb napokra és ezért semmit nem kellett fizetniük. A jövőben ezért a „tárolókapacitásért” fizetni kell majd azoknak, akik 2024. január 1. után kötik meg a háztartási mérető kiserőművükre vonatkozó szerződésüket az áramszolgáltatójukkal.
Mi lesz 2024-től?
Az éves, szaldó alapú elszámolást bruttó elszámolás váltja fel. Vagyis: amennyi pillanatnyi fölösleget termel majd egy háztartási erőmű, azt is köteles lesz átvenni a hálózati cég, de azt majd valamilyen áron teszi meg – hogy aztán, ha szükséges, a napelemes termelő (most már fogyasztóként) tőle visszafelé vásárolt áramért pedig majd valamilyen más árat fizessen. Ami valószínűsíthető: a két ár nem lesz egyforma, magasabb árat fogunk fizetni az általunk felhasznált energiáért, mint amennyit kapunk majd a szolgáltatótól az általunk betáplált KWH-kért.
Abban ugyan jelentős mozgástér van, hogy a hálózatra töltött és “leszívott” árammennyiséget hogyan lehet beárazni, de azt látni kell, hogy valójában ez is csak egy standard termék, aminek az árazását alapvetően a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg. Akkor is így van ez, ha – ideális esetben – megmarad a ma érvényes főszabály, miszerint a megújuló energiaforrásból áramot termelők “termését” kell legelőször a rendszerbe engedni – és mindenki másnak (földgáz-, szén-, atomalapú termelők “termése”) ehhez kell igazodnia. Az azonban, hogy egy adott háztartásban mikor történik a hálózatra feltöltött áramtermelés, és ehhez képest mikor a fogyasztás, eltérő egységárazás alatt fog egyenletbe rendeződni.
Ez azonban mindenképpen bonyolultabbá teszi majd a felek közötti elszámolást, annak megválaszolását, hogy éppen adott pillanatban ki, kinek, mivel-mennyivel tartozik. A részletek nem ismertek, így az biztosan jelenthet egyfajta menekülési utat a családok számára, ha a napelemes beruházásukat a következő három évbe betervezik – akár önerősen, akár az említett vissza nem térítendő támogatásra fókuszálva, vagy akár a kormány által januárban indítandó lakásfelújítási támogatás keretében.
