Megszületett az EU-s pénzügyi kompromisszum, érkezhetnek tehát a támogatások az unió részéről a hazai fejlesztésekhez. Sülysápról nézve egyértelmű sikerként könyvelhetjük el a költségvetés elfogadását és a Magyarország számára kedvező pénzügyi kondíciók teljesülését.
Pest megye ugyanis 2021-től már nem képez egy fejlesztési egységet a fővárossal, így az eddigi magasnak ítélt fejlettségi szintjét (amit Budapest „húzott föl”) a reálisabb besorolás váltja fel, az ország többi megyéjével kerülünk „egy kalapba”. Az eddigi igazságtalan helyzet miatt (is) alakulhatott az ki, hogy bár Sülysáp – és a Nagykátai járás – a fővároshoz közel helyezkedik el, gazdasági-infrastrukturális fejlettségi szintje bőven a leszakadó régiók szintjével azonos.
A Budapesttel való együttélés pedig azt jelentette, hogy rengeteg EU-s pályázati lehetőségtől estek el önkormányzatok, vállalkozások vagy épp civil szervezetek.
Így fordulhatott az elő, hogy egy-egy szomszédos megyébe átlépve szélesített, jó minőségű főutak, kerékpárutak és egyéb fejlesztések jelezték: „élnek a lehetőségekkel”, míg hazaérkezve szomorúan vehettük tudomásul, hogy itt, ezek a beruházások nagyrészt hiányoznak. (Ellenzéki oldalról rendszeres a bírálat a városvezetés felé, hogy nálunk miért nincsenek olyan fejlesztések, mint pl. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, összekötve a kérdést egy sejtetéssel: az alkalmatlan vezetők miatt…) Cikkemben három pontban igyekszem tágabb megvilágításba helyezni a helyzetet. Áttekintem az EU-s források eddigi eloszlását, az önkormányzat eddigi forráskihasználását, valamint a következő évek lehetőségeit és a különböző forrásallokációs megoldásokat.
SÜLYSÁP EDDIG CSAK AZ EU-S PROGRAMOK HARMADÁBAN PÁLYÁZHATOTT EGYÁLTALÁN
Először nézzük meg, hogyan oszlott meg az egyes operatív programok kerete a teljes EU-s támogatási kereten belül, külön szedve a Sülysáp számára elérhető és nem elérhető programok pályázatait:
Jól látszik, hogy – némi kerekítéssel, és pl. a speciális, halgazdasági programot is számolva – a források csupán 30 százalékára volt egyáltalán esélyünk pályázni. A képet tovább rontja, hogy ezek (a VEKOP programot kivéve) ugyanúgy nyitottak az ország bármelyik részén, így erre mindenki pályázhatott, a Közép-magyarországi programban ráadásul igen sok a budapesti fejlesztés. Az egyes programokon belül pedig a különböző pályázati célok megint csak megrostálják az indulókat: az elérhető három területen csak néhány pályázaton indulhattak önkormányzatok.
A Kormány, érzékelve Pest megye problémáját, hazai forrásból egy kizárólag a megye települései számára elérhető, 80 milliárd forintos alapot hozott létre. Ha ezt a keretösszeget hozzászámoljuk az elérhető EU-s 2835 milliárdhoz, akkor is csupán 31%-ra emelkedik az országos kerethez viszonyított támogatások összege.
A konkrét, Sülysáp által elnyert, uniós forrásból biztosított fejlesztések a következők voltak:
| Pályázati kiírás | Sülysápi projekt | Támogatás összege (és intenzitása) |
| KEHOP-5.2.9 Pályázatos épületenergetikai felhívás a közép-magyarországi régió települési önkormányzatai számára | Épületenergetikai felújítások Sülysáp város intézményein (Szent István Általános Iskola, Móra Ferenc Általános Iskola központi épülete illetve a sápi orvosi rendelő épülete) | 200.000.000 (100%) |
| KEHOP-1.2.1. Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint klímatudatosságot erősítő szemléletformálás | Klímatudatos Sülysápért | 10.477.500 Ft (100%) |
| VP6-19.2.1.-41-7-17 Települések arculatának fejlesztése, élhetővé tétele, bel- és külterületének gazdasági és infrastrukturális fejlesztése (LEADER) | Játszóterek fejlesztése Sülysápon (Almáskert, Hevesy park) | 15.000.000 Ft (85%) |
| VP6-19.2.1.-41-2-17 A HAJT-A Csapat Akciócsoport területén megvalósított Turisztikai attrakciók, fejlesztések támogatása (LEADER) | Tájház épületének külső felújítása Sülysápon | 9.804.760 Ft (85%) |
| VEKOP-1.2.2-15 Üzleti infrastruktúra fejlesztése Pest megyében | Iparterület fejlesztése Sülysápon | 304.000.000 Ft (100%) |
| VP6-7.2.1-7.4.1.2-16: A vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztésére | Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése | 98.630.000 Ft (85%) |
| VP6-7.2.1-7.4.1.3-16 A vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztése | Sülysápi piac fejlesztése (új kiszolgálóépület építése) | 50.000.000 (85%) |
| VP6-19.2.1.-41-5-17 A HAJT-A Csapat Akciócsoport területén megvalósított kulturális és egészségmegőrző rendezvények támogatása (LEADER) | Sülysápi Városnap és a Mackó Fesztivál megrendezése (2018) | 7.250.000 (85%) |
| Elnyert EU-s támogatás mindösszesen: | 695 162 260 Ft |
Az elmúlt években elnyert, mintegy 700 millió forint EU-s fejlesztési összeg nem kevés, mégis kimondhatjuk, hogy egy Sülysáp méretű településen ennél sokkal több fejlesztésnek is helye lenne. Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az összegek nem szabadon felhasználhatók, azaz nem az önkormányzat dönti el, mire fordítja a rendelkezésre álló keretet, hanem a kiírásokban megjelenő célokhoz kell szabni a fejlesztési ötleteket.
Az uniós források közül például belterületi útra vagy akár vízhálózat-felújításra egyáltalán nem lehetett pályázni,
ami Sülysápon jelenleg az első két legfontosabb beruházási cél mind az önkormányzat, mind a lakosok számára. Az elmúlt években megvalósult belterületi útépítések tehát mind kizárólag hazai támogatásból megvalósult fejlesztések voltak.
A rendelkezésre álló pályázatokat ráadásul Sülysáp 100%-ban használta ki: amit tehát útépítésre kiírtak, arra pályáztunk, és mindben nyertünk is!
HAZAI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA
Mivel több program számos alprogramja nem önkormányzatok (hanem pl. vállalkozások) számára nyújt segítséget, túlságosan leegyszerűsítő lenne azt állítani, hogy a 2021-2027-es időszakban Sülysáp önkormányzata 3-szor nagyobb keretből remélhet támogatásokat. Azt azonban kijelenthetjük, hogy legalább kétszer akkora potenciális beruházási keret kalkulálható kifejezetten önkormányzati fejlesztésekre. De ha a település minden szegmenség nézzük, a vállalkozások és a civilek még nagyobb támogatásokban reménykedhetnek – sikeres pályázatok esetén.
Egyetlen programot kell kiemelnünk, aminek elérhetetlensége a központi régióban hatalmas érvágás volt az elmúlt programozási időszakban: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) a maga 1300 milliárd forintos keretösszegével, ami önmagában az eddig elérhető keret felét tette ki! A prioritási tengelyek kiírásait, célkitűzéseit vizsgálva pedig jól látható, hogy ez kifejezetten az önkormányzatok által leginkább áhított célokat támogatta.
Néhány példa a TOP 26 (!) prioritási tengelye közül:
- Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
- Gazdaságélénkítő településfejlesztés, vállalkozásokat vonzó, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható települési környezet kialakítása
- Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések
- Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
- Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
- Leromlott városi területek rehabilitációja
- Helyi közösségi programok megvalósítása
- Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése
- Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva
Reméljük, hogy a következő időszakban minél több prioritásban sikeresen tud majd pályázni Sülysáp.
JÓ, PÁLYÁZZUNK, DE HOGYAN?
A pályázati rendszerekről, a helyi fejlesztések támogatására kialakított forráskihelyezési formákról minden szegmens, minden településnek kicsit más a véleménye. Ahogyan korábban már említettem, egy ideális helyzetben minden település maga mondhatná meg, milyen fejlesztésre van szüksége, és ahhoz rendelnének „felülről” pénzeket. Ez – kellő önkormányzati önmérsékletet tanúsítva –, be kell látnunk, hogy ugyanúgy a fejlesztések hasznosságának torzulásához vezethet, mint például a túlzott szabályozottság.
Az előzetes felmérések alapján azonban jól össze lehet állítani egy-egy operatív program céljait, ahogyan azt például a TOP esetében is láthatjuk. Önmagában ennek továbbvitele garanciát jelenthet arra, hogy jól hasznosulnak a településfejlesztésre szánt pénzek, és az önkormányzatok – és így a helyi lakosok – elégedettsége is igen magas az ilyen programok tekintetében.Nagyon fontos a jól meghatározott pályázati célok mellett az elbírálás gyorsasága. Ugyanis egy pályázat megtervezésének kezdete és a záró időpontja között kár 4-5 év is eltelhet, ami leginkább a kivitelezés költségének emelkedésével jár együtt. Több helyi fejlesztés során is tapasztaltuk, hogy az előzetesen, szakértők által, megfelelő alapossággal, a pályázat benyújtásakor megtervezett költségvetés a fél-egy éves bírálati időszak végére (és pl. a közbeszerzési pályázat időpontjára) már elmarad az akkor aktuális áraktól, amik évente akár 10-15-20 százalékkal is emelkedtek mind az anyagköltségek, mind a munkadíjakat tekintve! (Az sem feltétlenül járható út, hogy „tartalékot” építünk be a költségvetésekbe, hiszen a legtöbb pályázatnál komoly szakmai alátámasztó számításokat kell végezni a projekt költségeit (is) tekintve, nem számolhatunk tehát 15-20%-kal magasabb árat a beadás időpontjában.)
BIZAKODVA VÁRJUK A KIÍRÁSOKAT
Összegezve elmondhatjuk, hogy Sülysáp bizakodva várhatja a 2021-2027-es új Európai uniós finanszírozási ciklus pályázatait. Reménykedésünk legfőbb oka, hogy
Pest megye, leválva Budapestről, immáron a valós gazdasági helyzetének megfelelő régiós besorolásba kerül, ezzel olyan fejlesztési források nyílnak meg, amelyek eddig kizárólag a Közép-magyarországi régión kívül voltak elérhetők.
Mivel az elmúlt időszakban Sülysáp leginkább hazai forrásokat tudott felhasználni a legfontosabb helyi fejlesztésekhez, a növekvő EU-s keret újabb lehetőségeket jelent majd a szükséges fejlesztések elvégzéséhez, amikben várhatóan szerepelnek már a város számára leginkább égető problémák megoldására felhasználható pályázati támogatások is.
Katus Norbert, alpolgármester
