Városunk egyik emblematikus épülete a Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár. Elmúlt már 50 éves, mondhatjuk, hogy a legszebb korban van. Voltak „elődei” Sülyben és Sápon is, de megépülésétől kezdődően ez az épület lett nemcsak a helybeli, de a környező települések fiataljainak a kedvenc szórakozóhelye.

A kezdetek – Béke és Barátság háza

Tápiósüly és Tápiósáp külön-külön településként szerepeltek még az 1960-as évek elején. „Tápiósüly községnek nem volt nagy terme. Tanácsüléseken mindig felvetődött, hogy milyen nagy szüksége lenne a községnek egy kultúrházra. 1961. év egyik tanácsülésén ismét napirendre került, hogy a lakosság kultúrház létesítését kéri. Hosszú vita után döntés született, a tanácstagok egyhangúlag megszavazták egy kultúrház létesítését. Felelősnek a tanácselnököt jelölték meg. Építési vállalatot kellett keresni és valaki a tanácstagok közül a Ceglédi Építési Főnökséget ajánlotta. Felvettük a kapcsolatot a Főnökség vezetőjével, aki igent mondott. Pár nap elteltével meg is kötöttük az építési szerződést.

A kultúrház építési területét a tanácsi kezelés alá került megszűnt Katonai Tábor területén jelöltük meg. Az építés költségeit teljes egészében nekünk kellett előteremteni. A tanácstagok bejelentették, hogy a segédmunkát teljes egészében társadalmi munkában megadják a falu lakosai. Ígéretüket be is tartották!

A helyi Virágzó Tsz vállalta, hogy az egész felmerülő szállítási feladatokat a tsz dolgozói társadalmi munkában elvégzik. Ők is betartották vállalásukat.

Nagyon sok rendezvényre került sor az új kultúrházban a község lakosságának örömére.”  (VCseri István, egykori tanácselnök)

1963 február15-én avatták fel az 1,8 millió forintból elkészült épületet. Ebbe az összegbe már beleértendő az a 180 000 Ft értékű társadalmi munka is, amit a község lakói és a tápiósülyi Virágzó tsz dolgozói teljesítettek.

A megnyitó

A megnyitót a Virágzó Tsz zárszámadó közgyűlésével kötötték össze. Kevesen tudják, hogy a megnyitón a Béke és Barátság háza nevet kapta, majd több évtizedig hívták egyszerűen Művelődési Háznak. Néhány éve Wass Albert lett a névadója, a hivatalos neve pedig Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár. A mindennapokban azonban egyszerűen csak „Kulturnak, Kulturháznak” nevezzük.

A megnyitóról két országos újság, a Képes Újság és a Magyar Hírek is tudósította olvasóit. A kultúrház felavatása  mellett beszámoltak a Virágzó Tsz-ben folyó munkáról és a falu életéről is. Napjainkban (amikor a retro fénykorát éli) érdemes beleolvasni a cikkekbe egy kis hamisítatlan 1963-as hangulatért. A képek megtekinthetők a https://www.facebook.com/50-év-50-kép oldalon. A képeket és az újságokat Karászi Dia kolléganőm, a Művelődési Ház első igazgatója őrizte meg nekünk.

Az épület

Külsőleg az 5 évtizeded alatt nem sokat változott az épület, (csupán egy szépészeti beavatkozáson van túl) a belülről nem régen új festést, függönyöket kapott. Megépülése óta legtöbbet a környezete változott, napjainkra szép park veszi körül igazi kertvárosi hangulatot árasztva. Mintha csak Wass Albert mondai mutatták volna az irányt: „Mert a legnagyobb örökség, amit adni lehet az utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás s a jövendők bizakodó hite emelte föl. És fák. Amiket nem azért ültetett valaki, hogy hasznukat lássa. Nem is azért, hogy önmagát mulattassa velük. Hanem azért, mert szépségre és jövendőre gondolt, békességre gondolt és a lelke tele volt derűvel.”

Wass Albert Művelődési Központ

Lakói, közösségei

Az 1960-as 70-es években voltak lakói is, de a valódi „lakói”, az épület lelke mi, sülysápiak vagyunk, azáltal, hogy immár több mint 5 évtizede látogatjuk a rendezvényeit, esetleg részt is vállalunk e rendezvények szervezésében is.  

Vannak közösségek, melyek működése szorosan kapcsolódik a Művelődési Központhoz, mint például a Könyvtár, az 1968-ban alakult Röpülj páva-kör (mely később Pávakörre szelídült), az 1977-ben alakult Barátság nyugdíjas klub, tánccsoportok, zeneiskola, vagy a Helytörténeti Kör… folytathatnánk a sort.

Könyvtár

Rendezvényei

Voltak itt állami ünnepek, színházi előadások, Ki mit tud?, Rádió kabaré nyilvános felvétele, lottósorsolás, jótékonysági estek, bálok, esküvők és még számtalan rendezvény. Az évtizedek alatt stadionnyi sülysápi ember lépett ki innen egy-egy előadás után lélekben feltöltődve, vagy csak a felhőtlen szórakozás élményével. E rendezvényekről kezdetben kevesebb, napjainkban tengernyi fénykép készül. A képek jelentős többségét nem profi fényképészek készítették, készítik automata fényképezőgép csodáikkal, hanem alkalmi, amatőr fotósok. De profi fényképész vagy amatőr fotós, a céljuk közös volt: egy – egy boldog pillanat megörökítése. Ha ezek a falak beszélni tudnának, elmondhatnák, hogy mennyi boldog pillanat, mennyi barátság, szerelem szövődött köztük, de beszámolhatnának arról is, hogy mennyi ismert ember lépte át a küszöbét a tudomány vagy a kultúra nagyköveteként.

Az első rendezvény a Virágzó Tsz zárszámadó közgyűlése volt
Rendezvény Május 1-re
Egyszer egy királyfi előadása 1973-ban

Vezetői, igazgatói

Karászi Dia tanárnő volt az első igazgatója. Pár évig a tanítás mellett vezette az intézményt, majd választania kellett, és a fő hivatása, a tanítás mellett döntött. Örömmel emlékszik vissza azokra az évekre: tudományos ismeretterjesztő előadásokat, kézimunkaszakköröket, színi előadásokat szerveztek. Néptáncokat adtak elő a községi ünnepeken nagy sikerrel, helybéli fiatalokkal. A tánccsoport folyamatosan bővült, mert a táncpróbák után előkerült a magnó és a korabeli legújabb slágerekre ropták tovább a táncot. A könyvtár alapítása is az ő nevéhez fűződik. A gyakorlóévét töltötte a tápiósülyi iskolában, ahol egy régi szekrénykében 101 db könyv várta. A kölcsönzés eleinte az iskolában történt, majd a könyvtár átkerült a művelődési házba. Évente gyarapították tovább.

Bácskai István igazgatta a művelődési házat a következő években. A társadalmi rendezvények közül kiemelkedett április 4-e és november 7-e megünneplése, de voltak karácsonyi, szilveszteri, húsvéti bálok is. Itt találkozhattak rendszeresen a KISZ-es fiatalok és a nyugdíjasok is. Presszó és fagyizó is üzemelt ebben az időszakban az előtérben. Minden vasárnap 5 órai tea néven „bulizhattak” a helyi és környékbeli fiatalok. A talpalávalót a helyi (Avangers) és környező települések zenekarai szolgáltatták. A Déryné Színház évente tartott egész estés előadásokat igen nagy sikerrel.

Tippai Lászlóné így emlékszik az itt töltött évekre: „1975. áprilisától dolgoztam Sülysápon a művelődési ház igazgatójaként. A Monori Járási Hivatal Művelődésügyi Osztálya  javaslatára áthelyezéssel kerültem oda Úriból.

Akkoriban a járási hivatalok felügyelete és irányítása befolyásolta az intézményben végzendő feladatokat. Célfeladat volt a közösségépítés, kulturális rendezvények, társadalmi ünnepek megtartása.

Fiatalkori ambícióval láttam neki a feladatnak és nagyon sok rendezvényt tartottunk. A társadalmi ünnepélyek lebonyolításán túl nagyszabású kiállítást is rendeztünk 1975-ben. Országos Polgárvédelmi Kiállítást  sikerült megszerezni és bemutatni a községnek. A nagyterem szolgált erre a célra.

Közösségi színtere volt az intézmény a fiataloknak, a kis terem szolgált erre a célra, ahol a pávakörös asszonyok is próbákat tartottak. Velük Országos Minősítő Versenyen is részt vettünk, ahol kiváló minősítést szereztünk.

Ebben az időben már működött csillagászati szakkör is, ők a színpadi öltözőbe szorultak. Heti rendszerességgel gyűltek össze és tartották foglalkozásaikat.

Szépek voltak ezek az évek, csak sajnos pártpolitikai harcok színtere is volt az intézmény. A pártvezetés az intézményben zajló minden tevékenységről tudott és számon is kérte azokat, sőt olyannyira befolyásolni próbálta a munkát, hogy a tanácsi vezetés munkáját is ezen keresztül próbálta ellenőrizni ill. befolyásolni.

Mindezek miatt és családi okokból adtam fel ezt a tevékenységet 1979-ben.

Mosonyi Ferenc: „ Két évig dolgoztam a Kultúrház vezetőjeként. Sok híresség, előadóművész megfordult akkor. Felléptek: Feleki Kamill, Géczy Dorottya, Illés zenekar, Piramis zenekar, Hofi Géza, Dinnyés József.

Sülysáp Ifjúsági Club – SIK- működött, mely nyitott volt a fiatalok számára. Gitároztunk, énekeltünk, beszélgettünk. Soós Mihállyal megalakítottuk az első nyugdíjas clubot.” 

Papp Istvánné: „1988. március 1-től 2004. augusztus 4-ig voltam a Művelődési Ház igazgatója. Felnőtt rendezvények évente két alkalommal. Ezek közül a legemlékezetesebbek: a rádiókabaré nyilvános felvétele, a Mikroszkóp Színpad előadása, a 6-os lottó sorsolása neves színészekkel, énekesekkel.  A neves művészek közül megemlíteném: Csala Zsuzsa, Harsányi Gábor, Bárdy György, Gálvölgyi János, Zorán, Kovács Kati, Csepregi Éva, Bangó Margit, Zárai – Vámosi házaspár nevét.

Gyermek rendezvényeket évente négy alkalommal tartottunk olyan műsorral, mint pl. a Három kívánság Dévényi Tiborral és Eszményi Viktóriával, vagy pl. Levente Péter és Grillus Vilmos. Igyekeztünk a gyerekek részére is színvonalas műsorokat megvenni, akkoriban még megfizethető volt. Gyermek előadásoknál a sápi és szőlősi iskolából a gyerekeket elhozta ingyen a helyi buszjárat.

1996 és 1998 után a felnőtt műsorok helyett a budapesti színházakba szerveztünk busszal inkább már látogatásokat. Eleinte Sülysápon is megtelt egy busz, de később már a szecsőiekkel közösen szerveztük.

Tanfolyamokat is szerveztünk: kereskedő – boltvezető, mérlegképes könyvelő, számítógép tanfolyam, angol – német nyelvtanfolyam, virágkötő, gépíró, KRESZ, biztonsági őr, vagyonőr, balett, néptánc, tánciskola, női torna, zeneiskola, kézműves szakkörök, Flashdance.

A fiataloknak Ifjúsági Club volt a pincehelyiségben. Idősebbeknek a Nyugdíjas Klub számára adtunk otthont.

Évente több alkalommal bált is rendeztünk az iskoláknak, óvodáknak, Nyugdíjas Klubnak. A társadalmi rendezvényeket is itt tartottuk. Esküvőkre is kiadtuk a Kultúrházat, jó bevételt jelentett.”

Uzseka Norbert: „Két évig vezettem csupán a sülysápi Művelődési Házat és könyvtárat 2004. augusztusa és 2006. szeptembere között. Szerintem sűrű két év volt, sok próbálkozással, melynek zöme nem hozott számottevő eredményt, de van egy s más, amire szívesen emlékszem vissza.:

  • Karácsonyi jótékonysági estek az óvodák, iskolák valamint az egyházi énekkarok és sokan mások szereplésével.
  • Két falunap, tavaszi fesztivál mindenféle nehézségekkel, de sok jóval is.
  • Két varázsnap, mely az alternatív gyógymódok és egészségmegőrzésről szólt.
  • Vörös István, a Prognózis zenekar frontemberének két koncertje.
  • Bódi Éva keramikus nyári kézműves táborai.
  • Legfőképpen az Ihajla táncházak jobbára gyér számú, ám annál vidámabb résztvevővel.”     

Katus Norbert 2006 ősze és 2008 ősze között, közel 2 évig megbízott vezetőként végezte a programszervezést. A meglévő programok mellett közösségi együttműködésre alapuló szervezések történtek. A fiatalokat megszólító retro diszkók mellett színházi előadások (az Ebadták műsorai, János Vitéz stb.) is nagy sikerrel futottak. Ezek mellett elkezdődött a Kapás-udvar átalakítása, valamint a helytörténeti gyűjtemény belső bővítése 2-ről 5 teremre.

Tarmavölgyi László 10 évig, 2018. december 31-ig igazgatta a művelődési házat. Elődeinek jó kezdeményezéseit megtartva kitárta az épület ajtaját a legszélesebb korosztályok, a különböző érdeklődési körűek számára. Az országosan ismert művészek, politikusok, egyházi emberek mellett akadt bőven bemutatkozási lehetősége a helyi közösségeknek, embereknek is. Talán a legösszetettebb feladat a várossá avatás volt, de nem maradtak le e mögött a városnapok igényes szervezései sem. Az épületen kívüli nagyszabású rendezvényeinek színhelyei közül néhány: Kapás-udvar, Kastélykert, a Kisboldogasszony templom, a Piactér és lehetne még folytatni a sort. Ezeket az eseményeket gazdagon dokumentálta fotókkal is. Kívánjuk, hogy új munkahelyén hasonló aktivitással, elkötelezetten dolgozzon.

Lászlóné Dósa Nikolett lett 2019. januárjától a művelődési ház igazgatója. Kérjük őt, hogy elődei nyomdokain járva, vagy új utakat kiépítve öregbítse az épület és városunk hírnevét, szervezzen e falak közé olyan rendezvényeket, hogy mi, sülysápiak minél gyakrabban megtölthessük a nézőterét.

„Kinek múltja nincs, jövőbe sem láthat”. A WAMKK-nak igen színes a múltja, jövőjét a vezetője mellett azonban mi, sülysápiak adjuk, ha továbbra is a magunkénak érezzük, látogatjuk rendezvényeit, hogy élményekkel gazdagodva léphessünk ki ajtaján.

Zemen Pálné